A kutatások eredményei megerősítették, hogy a pszichoszociális tényezők (például a
megterhelő stresszhatások) jelentős szerepet játszanak a dermatológiai páciensek életminőségének
romlásában, bőrtüneteinek kiújulásában és fennmaradásában, amellett az adherenciát
is befolyásolják. A szakirodalmi adatok szerint az életminőség romlására leginkább
hatást gyakorló bőrbetegségek a pikkelysömör (psoriasis), a kontakt dermatitis, az
atópiás dermatitis, a csalánkiütés (urticaria), a hajbetegségek (alopecia), a lepra,
avagy Hansen-kór, a hegek, a túlzott mértékű izzadás (hyperhidrosis) és a genitális
humán papilloma vírus. Ennek ellenére a bőrgyógyászati ellátás a jelenlegi magyarországi
gyakorlatban a legtöbb esetben a biomedikális kezelésekre összpontosít. A pszichoszociális
faktorok interdiszciplináris, komplex pszichodermatológiai felmérése és a pszichoszociális
ellátásba kerülés (ez alatt értve az osztályos pszichológust és pszichiátert, vagy
a kerületi pszichiátriai gondozót, vagy egyéb pszichoterápiás, támogató központot)
nem szisztematikus, hanem leggyakrabban eseti jellegű. A szakirodalom által javasolt
multidiszciplináris hozzáállás és kezelés elérhetősége igen szűk körben és csak néhány
kiemelt központban valósul meg hazánkban. Fontosnak tartjuk ezért bemutatni azokat
a szakirodalmi eredményeket, amelyek a komplex pszichodermatológiai ellátás mellett
érvelnek, valamint felvázolni a javasolt kezelési modelleket. A pszichodermatológiai
kombinált klinikák bevezetése – mivel csökkenti a pontatlan diagnózisok számát, a
hatástalan kezelések arányát és a szükségtelen beutalások mennyiségét – költségcsökkentő
megoldást jelenthet a bőrgyógyászati betegségek és a pszichológiai és pszichiátriai
komorbid zavarok kezelésében. Jelen tanulmányban a szerzők javaslatot tesznek az első
orvos–beteg találkozó során alkalmazható pszichoedukációra és gyors mentális állapotfelmérésre,
és arra, hogy miként érdemes kiegészíteni a pszichokután betegséggel élő páciensek
klinikai anamnézisét. Javasolnak egy, a bőrgyógyászati betegségek esetén alkalmazható
pszichológiai szűrőcsomagot, majd a tanulmány végén az igazoltan hatékony támogató
csoportok és pszichoterápiás egyéni, csoportos és online önsegítő intervenciók bevezetése
mellett érvelnek.
