2003-ban megjelent SCORE1 volt az elsőként európai adatokra támaszkodó kardiovaszkuláris
(CV) kockázatbecslő rendszer, amely lényeges előrelépést jelentett a primer prevenció
területén a teendők indikációjának pontosítása szempontjából. Életkor- és nem-specifikus
módon a teljes koleszterin, a vérnyomás és a dohányzás paramétereit követve százalékos
értékekben adta meg a 10 éves CV-halálozás valószínűségét. Hátránya volt, hogy a nem-fatális
CV-eseményekről nem adott információt és így alábecsülte a teljes CV-történések mértékét.
A 2021-ben közölt új SCORE2-modell pótolta az előbbi hiányosságot és kiterjesztette
az értékeket a 70–89 éves korosztályra. Az életkornak megfelelő kockázat mértékét
három fokozatba osztották be (alacsony-mérsékelt, nagyfokú, igen nagyfokú). Továbbá
az európai országokat a CV-halálozás alapján négy csoportba sorolták és a saját nemzeti
CV-adatok segítségével specifikus rekalibrációt végeztek. Magyarország a nagy rizikójú
blokk középső részébe került. Az előbbi rendszert alapul vevő 2021-es ESC CV-ajánlás
lipidológiai irányelve leszögezi, hogy primer prevencióban a nagyfokú és az igen nagyfokú
CV-kockázat esetén az I, a IIa és IIb evidencia osztályozás szerint statinkezelés
adható és a cél első lépésben a 2,6 mmol/l LDL-koleszterin-szint. A rizikóstátusz
súlyosbodása esetén indokolt lehet az 1,8, vagy 1,4 mmol/l elérése. Ebben az évben
eddig két kisfokú CV-rizikójú populációban végzett vizsgálat elemezte az ismertetett
új változások gyakorlati hasznát. Az egyik az első STEMI megjelenésekor tekintette
át, hogy hány egyénnek kellett volna kockázatuk alapján korábban statint szedni és
az új irányelvnél ez 61,8%, a 2019-esnél 38,7%, míg a 2016-osnál 23,6% volt. Ez egyértelműen
egy kiterjedtebb prevenciós stratégiát tükröz. A másik egy nagy esetszámú dániai elemzés,
ahol a teljes CV-eseményeket követték. Értékelésük alapján a statinkezelésre szorulók
aránya csekély (19%), amely ellentmondásban van egyéb dániai kohorsz eredményekkel,
valamint amerikai és brit kockázatbecslő rendszerek adataival. A szerzők ugyanakkor
egyetértenek azzal a széles körű szakmai véleménnyel, hogy a SCORE2-modell jobb rizikóbecslő
program, mint a SCORE1, mivel a nem-fatális CV-eseményeket is tartalmazza, nemzetileg
kalibrált forma és biztosabban jelzi a CV-történések megjelenésének valószínűségét.