Hanako 花子 (1868–1945) az 1900-as évek elejének egyik legismertebb japán színésznője
volt Európában. 1904-től fellépéseit a kor neves táncosnője és impresszáriója, Loïe
Fuller szervezte. Hanako az európai közönség számára a Loi-Fu által írt japán darabok
naturalista haláljeleneteivel vált híressé. A darabok azonban csak japán stílusúak
voltak, s valójában Fuller írta őket, kielígítve a korabeli közönség egzotikum iránti
vágyakozását. Hanako kétszer járt Budapesten, 1908-ban és 1913-ban, illetve a két
látogatás között részt vett egy magyarországi turnén is.Jelen tanulmány a japán színésznő
1910 októbere és 1911 májusa közötti – eddig még feltáratlan – magyarországi vidéki
körútját vizsgálja, illetve az ez idő alatt játszott A teaházban és az Otake című
darabokat rekonstruálja és elemzi. A térképpel és táblázattal ellátott tanulmánynak
köszönhetően pontosan végigkövethető a négyfős japán társulat útja, s látható, hogy
melyik előadás valósult meg, illetve maradt el betegség vagy technikai okok miatt.
Az útvonal áttekintésével láthatóvá válik, hogy Hanakót és társulatát 21 helyszínen
láthatta a magyar közönség a különböző városi színházakban, valamint pár alkalommal
a város kiemelt szállodáiban, egyesületeiben. A társulat érkezését a legtöbb esetben
rendkívüli érdeklődés és várakozás előzte meg, s a korabeli kritikák sikeres fogadtatásról
számoltak be, de ez alapvetően nem az előadások színvonalának volt köszönhető. A teaházban
és a Otake című darabok tartalma tökéletesen elemezhető a fennmaradt színlapok jóvoltából,
egyértelművé válik azonban, hogy cselekményüket tekintve rendkívül egyszerű alkotásokról
van szó, amelyekben a „fő attrakció” a Hanako által alakított karakter halála volt.
Összességében elmondható, hogy az előadások inkább az egzotikum iránti kíváncsiság
miatt voltak sikeresek, nem pedig művészi értékük miatt.A tanulmány kitér továbbá
a társulat és a repertoár autentikusságának kérdésére is, amely a marosvásárhelyi
elmaradt előadás kapcsán merült fel. A vizsgálathoz elsősorban a korabeli sajtóorgánumokat
és színházi plakátokat használtam, hogy részletes képet adjak Hanako körútjáról, valamint
a kritikai visszhangról, amely a fellépéseit kísérte.
