A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 1067. ülésén a száz éve született
LOKSA IMRÉre emlékeztünk, aki egyetemi hallgatók és kollégák generációi számára a
zoológiai ismeretek kimeríthetetlen közvetítője volt. Kulcsszerepet töltött be a talajállatok
taxonómiai és cönológiai ismeretének hazai alapvetésében. Az általa leírt nagyszámú
magyarországi vagy egzotikus faj napjaink kutatói számára is biztos forrás a rendszertani
és biogeográfiai kutatásaik során. LOKSA IMRE Budapesten született 1923-ban. A reálgimnáziumi
érettségit követően 1942-től a Királyi Magyar Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem,
az ELTE elődintézményének biológia-földrajz szakos hallgatója lett. Vezetékneve az
egyetemi Almanachban diákkorában LOKSCHA írásmóddal szerepel. Pályája jelentős társadalmi
változásokkal teli időszakot ívelt át, és az óriási kontrasztokat olyan élmények is
mélyítették, mint az 1960-as években az UNESCO-MTA közös finanszírozású egzotikus
trópusi gyűjtőutak BALOGH JÁNOS szervezésében. De mégsem a világutazó, hanem a hazai
tájakon évtizedek alatt legalább annyi kilométert lerovó, ugyanakkor a szobája mélyén
a mikroszkópnál elmélyülten preparáló, tűéles, precíz rajzokat készítő csendes tudós
képét őrizzük róla.