Írásunkban, az EU–SILC adatállományára támaszkodva, azt vizsgáljuk, hogy milyen jellegzetességei
voltak a hazai szegénység javuló trendjeinek a pénzügyi és gazdasági válságot követő
fellendülés időszakában, az elmúlt két évtized folyamatainak kontextusában. Elemzésünk
az eltérő szegénységfogalmak szerint meghatározott mérőszámok trendjeinek vizsgálatán
alapul. Emellett időbeli összehasonításban, illetve meghatározott társadalmi-demográfiai
jellemzők szerint csoportspecifikus bontásokban vizsgáljuk a kérdést. A magyarországi
szegénység kiterjedtsége a 2010-es évek elején volt a legnagyobb, de ezt követően,
2020-ig javuló tendenciát figyelhettünk meg. Az Európai Unió átlagától némileg eltérően,
de a régió országaihoz hasonlóan, a szegénységi trendek javulása minden mutató esetében
megfigyelhető a fellendülés időszakában Magyarországon. A relatív jövedelmi szegénységi
ráta eltérő küszöbök szerinti vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a jövedelmek ebben
az időszakban egyre inkább feltorlódtak a mediánjövedelem 60 és 70 százaléka közötti
sávban, miközben növekedett a mélyszegénységben élők (tehát az ekvivalens mediánjövedelem
40 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkezők) aránya. A hosszú távú trendek és
azok mozgatórugóinak megértése segítheti a szakpolitikai döntéshozatalt, különösen
a jelenlegihez hasonló, gazdasági nehézségekkel és az életszínvonal csökkenésével
jellemezhető időszakokban.