Hayek életművének egyik központi eleme a központi tervezés bírálata és a nagy bürokratikus
szervezetek döntéseivel kapcsolatos bizalmatlanság, mivel a társadalom tagjai között
szétszórt információkat, a személyes tudást lehetetlen központosítani, bizottságok
számára átadni. A bizottságok számára rendelkezésre álló információk formája, tartalma
és jellege eltérő, mennyisége pedig töredéke az egyének összessége számára rendelkezésre
álló és a hatékony döntésekhez felhasználható információkhoz képest. A kérdés területi
vonatkozásaival Hayek leginkább egy helyen „A szabadság alkotmánya” című műve várostervezésről
szóló fejezetében foglalkozik, amely a magyar tervezéselméleti diskurzusban kevésbé
jelenik meg. Jelen tanulmány ezt a hiányt kívánja pótolni, kiegészítve a tervezés
többféle jelentésének tárgyalásával, reflektálva Faragó László témakörre vonatkozó
kutatásaira.
