Természetvédelmi értékek meghatározási folyamata, múltja, jelene és jövője

A fajok kihalását számos tényező befolyásolja. A fajok közötti verseny, a természetes szelekció mellett sokkal jelentősebb az emberi tevékenységek káros hatása, a fokozódó környezetszennyezés, az élőhelyek megsemmisülése, a turizmus vagy a gyűjtőszenvedély mind-mind hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez. Természetesen egyetlen egy fajt sem lehet kiváltani pénzben meghatározott értékekkel, mert a biológiai körforgásban betöltött szerepük nem teszi ezt lehetővé, azonban természetvédelmi értékekkel való felruházásuk mégis szükséges. A vizsgálatok során kiderült, hogy a védett fajok eszmei értékének meghatározására nem létezik sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagországaiban egységesen kidolgozott módszertan, szakértői véleményeken alapszik. A jelenleg hatályos védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák az egyes fajok természetvédelmi értékeit. A közel 2100 védett faj költségkategóriákba sorolásának szempontjai között az egyedszám alakulása, a globális, illetve lokális ritkaság, veszélyeztetettség, az élőhelyek állapota, a felismerhetőség, dekorativitás szerepelnek. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt 4 évtizedben szabályozás tekintetében 3 jelentős változás történt (12/1993. (III. 31.) KTM rendelet, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet), és a közeljövőben lenne esedékes a jelenleg hatályos jogszabály széleskörű felülvizsgálata. A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatainak feladata a védett növény, állat- és gombafajok megóvása, károsításának megelőzése, azonban az őrszolgálatok kapacitáshiánya nehézzé teszi az ellenőrzést és a helyszíni intézkedéseket.