Extrém csapadékvíz terhelés az egyesített rendszerű vagy a csapadékvíz elvezető hálózat
túlterhelődéséhez vezethet, az elvezetendő víz a hálózatból kilépve, fedlapokon, árkok
peremén
átbukva, a környező utcákra, területekre folyhat. A kiöntés modellezése segít megérteni
a
jelenség folyamatát, rámutat a probléma okára és lehetőséget nyújt megelőző intézkedések
várható hatásának a számításában.
Hagyományos csatornahidraulikai modellek alkalmazása esetén az elvezető hálózatból
kilépő
víz egy virtuális tárolóba kerül, amelynek kapacitása a modell paramétere, jellemzően
a
környező területek méretéből határozható meg. A kiáramlás akadálytalanul történik
meg, a
virtuális tárolóban a túlterhelést okozó víz tározódik és az árhullám elvonulását
követően a
kiöntés helyén visszafolyik az elvezető hálózatba.
A hálózaton kívüli, felszíni vízmozgás pontos meghatározása a legtöbb modellező szoftverben
nem megoldott vagy korlátozott mértékben elérhető. Jelen dolgozat célja, hogy egy
szintetikus
és egy valós csatornahálózat modelljével végzett számításon keresztól bemutassa a
felszíni
vízmozgás modellezésének új lehetőségeit a felszíni vízáramlás és az elöntési képek
pontos
meghatározásával.
A számítások és a modellezés egy repülőgéppel végzett terepszkennelés alapján felépített,
nagy
felbontású terepmodell-lel történik. Hagyományos dinamikus csatornahidraulikai
modellezéssel meghatározásra került a vízmozgás a csatornahálózatban. Ez alapján a
felszínmodell-lel megjeleníthetővé válik a kiöntés folyamata, az elárasztott terület,
a felszíni
vízmozgás és a csatornahálózatba történő visszaáramlás.
