Bevezetés: A pánikbetegség az egyik leggyakrabban előforduló szorongásos zavar, prevalenciája
folyamatosan növekszik a COVID–19-pandémia óta. Az egyre nagyobb számban kezelésre
szoruló páciensek hatalmas terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára,
ami felhívja a figyelmet az alacsony intenzitású, rövid és hatékony pszichológiai
intervenciók fontosságára a mentális zavarok ellátásában, különösen az alapellátás
területén. A nemzetközi irányelvek szerint a pánikbetegség kezelésének bizonyítottan
hatékony módja a kognitív viselkedésterápia, amely a pánikbetegség kognitív modelljén
alapul. Eszerint azoknál a személyeknél alakul ki pánikroham, akik a normális stresszreakció
tüneteit katasztrofizálják, azaz súlyos testi betegség jelének tartják, és erre heves
szorongással reagálnak. Célkitűzés: Salkovskis és Clark (1986) alapján kidolgoztuk
egy 5 alkalmas, intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport tematikáját pánikbetegek
részére. Módszer: A rövid, csoportos kognitív viselkedésterápia hatékonyságát kérdőívek
(Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív), valamint egy szubjektív
skála használatával mértük fel. Az eredmények értékeléséhez páros mintás t -próbát
alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a szorongás és a hangulati panaszok
intenzitása (t(36) = 5,497, p<0,0001; Z = –4,871, p<0,0001), valamint a pánikrohamok
szubjektív gyakorisága (Z = –5,190, p<0,0001) is nagyfokú szignifikáns csökkenést
mutatott a csoport előtt mért értékekhez képest. Megbeszélés és következtetés: Klinikai
vizsgálatunk az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók eredményességére hívja
fel a figyelmet, bizonyítottan hatékony protokollt kínálva az alapellátásban dolgozó
szakemberek számára. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1665–1672.
