Balázs Géza: Színházszemiotika – Bókay Antal: Posztdramatikus színház-szemiotika –
az Oidipusz mise en scène Szophoklésztől Freudon át Robert Wilsonig – Deák-Sárosi
László: A színház és a film szemiotikai, tipológiai és műfaji kapcsolódásai – Gráfik
Imre: A népszínmű (Műfajleírás és szemiotikai megjegyzések) – Molnár Csilla–Márfai
Molnár László: Az archaikus szemiotikai adaptációja – Ortutay Katalin: A jog színháza
– Terdikné Takács Szilvia: A drámai nyom – Újvári Edit: A színpad és az ikonográfia
ördögei: A középkori színház és képzőművészet interikonikus kapcsolata – Veress Ferenc:
Színpadias elemek a barokk oltárokon – eucharisztikus témák – Bernáth András: Vakond
a színpad alatt: Shakespeare színházának a szemiotikája – Büky László: Egy sorstragédia
illokúciói – Füst Milán: Aggok a lakodalmon – Kolumbán Adrienn: Mítosz a színházban.
A Béke Ithakában című előadás szemiotikai aspektusai – Tuba Márta: Feketén, fehéren?
Porgy és Bess az Operaházban – Áttekintés a színházszemiotika, színházantropológia
új szakirodalmáról
A negyedszázada Voigt Vilmos és Balázs Géza szerkesztésében indult Magyar szemiotikai
tanulmányok 60. kötete a 21. Semiotica Agriensis konferencia előadásainak válogatott
tanulmányait tartalmazza. A színházelméleti írások mellett szemiotikai tárgyú elemzések
is mutatják a színházszemiotika mai érvényességét.