Bevezetés: Fabry-betegség hátterében a galaktozidáz alfa (GLA) gén patogén variációi
által kiváltott
alfa-galaktozidáz (AGAL) hiányzó vagy kóros működése áll. A megfelelő enzimaktivitás
hiányában,
globotriaozil-ceramid (Gb3) halmozódik fel a sejtekben, lizoszomális diszfunkciót
okozva. Ugyanakkor,
a Fabry betegek jelentős részében szubklinikai krónikus gyulladás figyelhető meg.
Célkitűzés: az AGAL aktivitás, a felhalmozódó szubsztrát következtében kialakuló lizoszomális
diszfunkció és gyulladás multiomikai felmérése.
Anyag és módszer: in vitro T-sejtes GLA KO sejtvonal alkalmazásával egy-sejt szintű
AGAL
enzimaktivitás és kóros szubsztrátfelmozódás felmérése áramlási citométerrel történt.
A
felhalmozódást képalkotó citométerrel validáltuk. Fabry betegek (N=15) szubsztrát-felhalmozódása
limfocita altípus specifikusan intracelluláris és exofaciális relatív mennyisége került
meghatározásra,
további molekuláris és klinikai fenotípus adatok korrelációs elemzésével.
Eredmények: Fluoreszcens szubsztrát relatív felhalmozódása 6 órás inkubációt követően
a Jurkat
sejtekben 1459 ± 9 MFI, a AGAL enzimspecifikusan blokkolt sejtekben 2168 ± 9 MFI,
a Jurkat GLA KO
sejtekben 2265 ± 56 MFI volt. Fabry betegek B-sejtjeiben (exofaciálisan 15,11 ± 8,25%,
intracellulárisan
53,24 ± 18,61%) és CD3+CD4+
T-sejtjeiben (exofaciálisan 3,61 ± 1,69%, intracellulárisan 36,94 ±
18,94%) detektálható a legnagyobb arányban a Gb3.
Következtetés: Egy-sejt szintű enzimaktivitás detektálására alkalmas áramlási citométeres
esszét
fejlesztettünk, amely várhatóan alkalmazható lesz szűrővizsgálatként a Fabry-betegség
gyanújának
felmerülése esetén, férfi és nőbetegek esetében egyaránt. Előzetes eredményeink alapján
a limfocita
alcsoportok közül a CD19+ B-sejtekben és CD3+CD4+
T-sejtekben észlelhető a legnagyobb szubsztrát
felhalmozódás.
Finanszírozás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA PD138521
Humán Genomért Alapítvány 2022/2023 kutatási pályázata
