Könyvünk utolsó fejezete azt az alapkérdést járja körül, hogy az emberi erőforrások
menedzselése milyen technológiai és tervezési támogatást igényel és élvez napjainkban.
Ennek főbb szempontjai olyan részletkérdéseket vetnek fel, mint például: a digitalizáció
és az infokommunikációs technológiák hogyan hatnak az emberierőforrás-menedzsmentre?
Mire és hogyan érdemes használni a HR-adatokat? Ezek mellett választ keresünk arra
a kérdésre, hogy mi is az a HR-portál, és hogyan lesz tőle hatékonyabb a munka.
A fejezetben leírtak segítségével a fenti kérdésekre reményeink szerint olyan válaszokat
kaphat az olvasó, amelyek alapján meggyőződhet róla, hogy az elektronikus emberierőforrás-menedzsment
azokat a webre, illetve online technikára épülő IKT-rendszereket foglalja magában,
amelyek automatizálják az emberierőforrás-menedzsment szinte minden területét. Digitalizálódik
a munkaerővel kapcsolatos adatvagyon, online végezhető az emberierőforrás-menedzsmenthez
tartozó minden tervezési, szervezési és vezetési feladat, valamint valós idejű HR-analitika
biztosítható minden értintettnek. Szűkebb értelemben az elektronikus emberierőforrás-menedzsment
olyan informatikai megoldások tárháza, olyan „digitális svájci bicska”, amely hatékonyabbá
és eredményesebbé teszi a HR-munkát.
Az utolsó alfejezetben könyvünket egy olyan témakörrel, a tervezéssel zárjuk, amely
a gyakorlati életben minden szervezeti funkciót ciklikus folyamattá alakít, hiszen
azok mindig a tervezéssel kezdődnek, illetve zárulnak, amikor az előző időszakot áttekintő
értékelésre alapozva a jövő kihívásainak kezelése irányába terelik a szervezeteket.
