2014‒2019 között, egy OTKA pályázat keretében készült el a Karos-Eperjesszög III.
temető 11. sírjának új régészeti és interdiszciplináris feldolgozása. A kiemelkedően
gazdag honfoglalás kori temetkezés 19 darab fémleletének részletes elemanalitikai
vizsgálatát végeztük el. Alapanyag szerint a három fő csoport: ezüst, réz és arany
alapú ötvözetek. Az ezüstötvözetek csoportjába sorolható tárgyak 39‒97% ezüst és 2‒60%
réztartalommal jellemezhetők. A fémek újraöntése során azonban nem zárható ki, hogy
más alapanyagból is dolgoztak és csak részben használták fel az ezüstpénzeket, emellett
az újraöntés folyamata az eredeti kémiai elemarányok megváltozását is okozhatja. Általánosan
elmondható, hogy az ezüstötvözetek esetében az 1%-ot meghaladó aranytartalom utal
az ún. recyclingra, vagyis arany vagy aranyozott tárgyak újrafelhasználására. A vizsgált
leletek felületi aranyozását az elemösszetétel alapján tüziaranyozással készítették.
A két aranylelet elemösszetétel szempontjából nagyfokú hasonlóságot mutat, ami a közös
alapanyagból való készítésre utal és korábbi aranytárgyak újrafelhasználásával készítették
ezeket a tárgyakat. Az elemösszetétel alapján vizsgáltuk a tárgyak egymáshoz való
viszonyát, amely a leletek nagyfokú heterogenitását mutatja az alapanyag és készítéstechnika
szempontjából. A hidegen végzett mechanikai alakítással készített ezüsttárgyak ezüsttartalma
a legmagasabb (95%<). A karosi sír közvetlenül ezüstpénzből hidegen alakított mechanikusan
elkészített fémleletei a dirhemekkel mutatnak elemösszetétel szempontjából nagyfokú,
‒ két esetben rendkívül közeli ‒ egyezést. Kárpát-medencei kitekintésben a dél-alföldi
10. századi leletekkel tudtuk összehasonlítani a karosi eredményeket, melynek eredményeként
– elsőként a szakirodalomban – eltérő ötvözéstechnikai és anyaghasználati tendenciákat
mutattunk ki, melyek közvetve alátámasztják az egykori műhelykörök, hagyományok korábbi
régészeti feltételezését.
