Egy fél évszázaddal ezelőtt a magyar diákok természettudomány-tudás tekintetében még
a világ legjobbjai között voltak; azonban a legújabb nemzetközi felmérések szerint
teljesítményük folyamatosan romlik, és ma már a fejlett országok átlagos szintjét
sem éri el. A problémákat jelzi az is, hogy a kémia és a fizika a legnépszerűtlenebb
iskolai tantárgyak a tanulók attitűdjeit, az érettségiként választott tárgyakat és
a tanári szakokra jelentkezők arányát tekintve egyaránt. A természettudomány tanításának
egyik problémája a tantervekben rejlik. Nincs egységes természettudomány tantárgy,
a különböző neveken, illetve diszciplínákra osztva tanított tantárgyak tartalma nincs
összehangolva. Az USA közoktatása, minden problémája ellenére is számos figyelemre
méltó vonással rendelkezik, és ezek közé tartozik a természettudomány tanításának
tartalmi szabályozása. A tanítás céljait keretbe foglaló Next Generation Science Standards
(NGSS) tudományos megalapozottságát, szemléletmódját és igényességét tekintve a maga
műfajában a nemzetközi élvonalat képviseli. A tanulmány áttekinti a NGSS legfontosabb
tartalmi vonásait, és összehasonlítja azokat a magyar Nemzeti alaptanterv természettudományra
vonatkozó tartalmával. A NGSS fő értékei közé tartozik, hogy az iskolát megelőző két
óvodai évtől a tizenkét évfolyamos közoktatásig egységes keretbe foglalja a természettudomány
tanítását. A tanítás tartalmainak felvázolása helyett azt írja le, milyen tudás várható
el a tanulóktól. Az NGSS gyakorlatba való átültetést folyamatos kutató-fejlesztő munka
támogatja. A NGSS és a hozzá kapcsolódó tudományos kutatás tanulmányozása segítheti
a magyar természettudomány-tanítás fejlesztését is.
