A kutatás előzménye egy olyan módszernek a kidolgozása volt, ahol két acél test közötti
kontakterő-eloszlást a testek közti átmeneti ellenállás alapján határoztuk meg [1].
A mérések során az elektromos potenciálmezőben olyan zavarokat tapasztaltunk, amelyek
egyrészt monolit acél test esetén is mérhetőek voltak, másrészt egyértelműen mechanikai
terhelésre lehetett visszavezetni. Megvizsgáltuk a jelenség lehetséges okait, többek
között az alakváltozás- és a hőmérsékletmező közötti kétirányú kapcsolást [2]. A feltételezés
szerint a termoelasztikus hatás az acél testre hegesztett különböző anyagú elektródák
által képzett hőelemekkel kombinálva okozhat potenciálkülönbséget főként dinamikus
mechanikai terhelés hatására.
A termoelasztikus hatás kimutatására méréseket végeztünk. A vizsgált test egy 3,2
m hosszú, 20 mm átmérőjű, vízszintes elhelyezkedésű acél rúd volt, melyet lineáris
csapágyakkal támasztottunk meg. A rúd felületére különböző anyagú elektródákat hegesztettünk,
így azok hőelemet alkottak. A két elektróda közti potenciálkülönbséget műszererősítővel,
1000-szeres erősítéssel tudtuk vizsgálni. A rúd mechanikai terhelésére különböző kiterjedésű
mechanikai hullámokat keltettünk. Kalapács segítségével kb. 1,5 m hosszúságú hullámokat,
illetve egy általunk fejlesztett automatikus impulzusgerjesztővel [3] rövid, kb. 10
cm hosszúságú hullámokat gerjesztettünk. Tekintve, hogy az alakváltozási mező a hőmérsékletmezővel
az alakváltozási sebességen keresztül van kapcsolatban, végeztünk kisebb sebességű
hajlítókísérleteket is Kumazawa és társai [4] kutatásaihoz hasonlóan.
A termoelasztikus hatást végeselemes szimulációkkal vizsgáltuk, hogy a különböző gerjesztésekhez
ismert legyen a létrejövő hőmérsékletmező. Ezek alapján az eredmények alapján tudtuk
a mérésekben a termoelasztikus hatást azonosítani.
A termoelasztikus hatást a kvázistatikus hajlítókísérletek, illetve impulzusgerjesztés
esetén egymáshoz közel (kb. 10 mm) elhelyezett, különböző anyagú elektródák esetén
volt kimutatható. Azokban az esetekben, amikor az alakváltozási sebesség, vagy az
elektródák távolsága nagyobb volt, egy másik, feltehetően az anyag mágnesezettségével
összefüggő hatás egy-két nagyságrenddel nagyobb volt.
