A Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból származó 269 emberi
maradvány teljes genomszintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal
sikerült rekonstruálni ezen korszakok népességtörténetét. A vizsgált minták teljes
örökítőanyag-készletét a legmodernebb számítógépes algoritmusok segítségével hasonlítottuk
össze közel 3000 ősi mintáéval, valamint Eurázsia összes ma élő népcsoportjának genomjával.
Mindhárom korszakból sikerült azonosítani az első generációs bevándorlókat, a helybeli
őslakosokat és az ezek keveredéséből leszármazottakat. Az eredmények azt igazolták,
hogy az európai hunok egy része ázsiai hun felmenőktől származott, másik része pedig
az útközben integrált szarmata és germán elemekből állt. A bevándorló avar elit genomösszetétele
egyértelműen ősi mongóliai eredetre utalt, és a zsuanzsuan származás elméletét támogatta.
A honfoglaló bevándorlók legnagyobb csoportja a manysik őseinek korai szarmatákkal
és korai hunokkal történő keveredésből származott.