A szerzők tanulmányukban többéves kutatómunka eredményeként komplex módon mutatják
be a magyar gazdasági felsőoktatásban megvalósuló tehetséggondozást, s ezen belül
a tudományos diákköri mozgalom helyzetét. A tanulmány céljai között szerepelt a tudományos
diákköri (TDK) konferencia szerepének és történetének bemutatásán túl a TDK országos
vezetői, a tehetséggondozásban élen járó egyetemi oktatók, valamint az egyetemi hallgatók
helyzetfeltáró véleményének megismerése a mozgalom jelentőségéről és a tehetséggondozásban
betöltött szerepéről, az érintettek részvételi motivátorairól. Ezen összetett célrendszer
betöltése többféle kutatási módszer bevonásával vált lehetővé. Tanulmányuk eredményeként
megállapítható, hogy a TDK, mint a tehetséggondozás egy formája, magában foglalja
a belső motiváció erősítését, valamint az anyagi és erkölcsi ösztönzők biztosítását
is. Lényeges megállapítás az, hogy az oktatók és hallgatók TDK-mozgalomhoz való viszonyulását
összességében az intézményi kultúra erősen befolyásolja.
