Gyakori jelenség, hogy a hitelezők a vállalatokat (országokat, államokat, egyéneket
és más szervezeteket) adósságelengedésben részesítik. A fő kérdés az, hogy miként
osszuk el a vállalat eszközeinek értékét a hitelezők és a vállalat között. Csóka–Herings
[2017] átváltható hasznosságú kooperatív játékokkal modellezte a problémát, és a létrejövő
játékokat tartozásos játékoknak nevezte. Tanulmányunkban bemutatjuk a tartozásos játékokat
és tulajdonságaikat, majd belátjuk, hogy a Shapley-érték is tekinthető tartozásrendezési
szabálynak. A szokásos csődjátékokkal szemben a tartozásos játékok fő újdonsága, hogy
bennük a vállalat is játékos, és fizetésképtelen esetben is szigorúan pozitív kifizetést
kaphat, vagyis kimenthetik. Ilyen értelemben a puha költségvetési korlát szindrómáját
leíró modellek egyik változatának is tekinthetjük az adósságelengedés kooperatív játékelméleti
modelljét.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C71, G10.
