Cél: A pénzmosási módszerek közül kiemelkednek a virtuális módszerek, amelyek a tradicionális
pénzmosási módszerekkel szemben dinamikusabb és kevésbé nyomon követhető módszereknek
tekinthetőek. Korunk egyik nagy kihívását a fejlődő kibertérben történő pénzmosási
tevékenység jelenti. A pénzmosási módszerek dinamikus fejlődése és a kibertérben való
jelentőségük miatt a nemzetgazdaságra gyakorolt befolyásoló hatásuk is erőteljes.
Tanulmányunk elsődleges célja feltárni a pénzmosás elleni védekezés európai uniós
és magyarországi jogszabályi hátterét, valamint annak védekezésben betöltött hatékonyságát.
Módszertan: A szerzők a pénzmosással kapcsolatos releváns nemzetközi és magyar szakirodalmak
szisztematikus áttekintését végezték el. A szakirodalmi feltárás után a pénzmosás
elleni védekezés legfőbb eszközeként a jogi szabályozása vizsgálatára került sor.
Azonosításra kerültek olyan szabályozási hiányosságok, amelyek a jövőbeni jogi szabályozások
alapját képezhetik. Megállapítások: A kutatás eredményeként összefoglalható, hogy
az Európai Unióban és Magyarországon hatályos jogszabályok nem állnak készen az internetes
pénzmosási módszerek szabályozására, a szabályozások és törvénykezések egy lépéssel
mindig le vannak maradva a virtuális módszerekkel elkövetett pénzmosással szemben.
A pénzmosás elleni hatékony védekezés érdekében, a jogszabályi háttér változtatása
és a monitoringozási tevékenységek fejlesztése kiemelten jelentős feladatoknak tekinthetők.
Érték: Magyarországon és az Európai Unió területén a büntetőjogi eszközök kevésnek
bizonyulnak a pénzmosás elleni küzdelemben, legfőképp az interneten történő bűncselekményekkel
szemben. Az Európai Unió, illetve Magyarország szabályozásai és egyes javaslatai sem
nyújtanak megoldást a virtuális valutákból eredő potenciális kockázatok és kiskapuk
többségére, ezért szükséges egyértelműbbé tenni a virtuális valuták pontos jogi státuszát.
A tanulmány rávilágít a jelenlegi jogszabályi helyzet hiányosságaira, valamint ez
a kezdeményezés felhívja a figyelmet arra a jelenlegi helyzetre, hogy bizonyos virtuálisvaluta-szolgáltatók
működési engedélyt kapjanak, amihez a pénzmosás elleni szabályok betartása is szükséges,
így az e-pénz, illetve a különböző fizetési szolgáltatások is szigorúbb ellenőrzés
alá kerülhetnének. A szerzők áttekintik a pénzmosás folyamatát, nemzetközi kitekintést
tesznek a leggyakrabban alkalmazott pénzmosási módszerek körére, valamint ismertetik
a virtuális pénzmosás jelentőségét és a lehetséges védekezési módszereket.