Bevezetés: A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programban hátrányos helyzetű települések
lakosainak elsősorban szív- és érrendszeri szűrése zajlik. Célkitűzés: A hátrányos
helyzetű településeken élő roma és nem roma lakosság egészségi állapotának, kockázatainak
elemzése. Módszer: A szűrésen demográfiai, életmódra, fennálló betegségekre, egészségügyi
ellátáshoz való hozzáférésre és a betegtájékoztatás minőségére vonatkozó adatokat
rögzítettek. Általános állapotfelmérésre (testtömeg-, testmagasság-, vérnyomás-, vércukorszint-
és boka-kar index mérés), szakorvosi vizsgálatra került sor. Az adatok elemzése roma
és nem roma bontásban történt, Pearson-féle khi-négyzet-próba segítségével. Eredmények:
A vizsgálatban 3649 fő (851 [23%] férfi, 2798 [77%] nő) vett részt, közülük 16% (598)
roma nemzetiségű. Az átlagéletkor férfiaknál 58, nőknél 55, a roma populációban férfiaknál
48, nőknél 47 év. A roma férfiak 45%-a, a roma nők 64%-a, az átlagpopulációban mindkét
nem 30%-a dohányzik. A romák között a cukros üdítőitalok heti minimum négyszeri fogyasztása
(férfiak 55%, nők 43%) és a BMI (férfiak 30 vs. 29, nők 29 vs. 28) szignifikánsan
nagyobb a nem roma populációénál. A roma férfiak 31%-a, a roma nők 13%-a, az átlagpopulációban
a férfiak 17%-a, a nők 8%-a ítéli rossznak egészségi állapotát. A COPD (18% vs. 9%),
a coronariabetegség (18% vs. 13%), illetve a perifériás verőérbetegség (13% vs. 9%)
előfordulása szignifikánsan gyakoribb a roma nők esetében, mint a nem romáknál. Következtetés:
A vizsgált populációban a roma lakosság szignifikánsan fiatalabb korosztály, többet
dohányzik, elhízottabb, gyakrabban fordulnak elő körükben a krónikus, nem fertőző
betegségek, és rosszabbnak tartják az egészségi állapotukat. Orv Hetil. 2023; 164(20):
792–799.
