A halálozások többsége ateroszklerózis, illetve azzal közvetlenül összefüggő elváltozások,
betegségek miatt történik, ezért az ellene való harc az orvostudomány egyik legfontosabb
feladata. Jelentős eredmények születtek az akut koronáriaszindróma ellátásában, a
kardiovaszkuláris prevencióban, de a betegségcsoport népegészségügyi jelentősége továbbra
is óriási. Az ateroszklerózis megelőzésének vannak általánosan érvényes irányelvei
(pl. egészséges táplál- kozás, rendszeres testmozgás). Az egészséges életmód prevencióban
betöltött szerepét jelzi, hogy betartásával a genetikai vizsgálatok alapján meghatározott
kardiovaszkuláris kockázat 46%-kal csökkenthető volt. Egy egyén esetében a prevenciós
tevékenység intenzitását annak abszolút kockázata, kockázati kategóriája adja meg.
Ez utóbbi sokszor a 10 éves rizikó-score eredményén alapul, amely gyakran nem alkalmas
arra, hogy a beteg élethosszig tartó kockázatát jellemezze, és ez különösen jellemző
a 40 év alattiakra, de még a 40–49 évesekre is. Ezért az utóbbi időben nagy figyelem
fordult a kockázatbecslés pontosságának javítására. Egy ilyen lehetőség a poligén
rizikó-score alkalmazása. Ismert az is, hogy a heveny éresemények nem mindig a legnagyobb
szűkületet okozó plakkokon lépnek fel. Az újabb vizsgálati lehetőségek egyre közelebb
visznek minket a vulnerábilis plakkok időben és széles körben történő megtalálásához,
de addig is, amíg ez, és a poligén rizikó-score-ok használata a napi rutin része lesz,
a rendelkezésre álló preventív eszközeinket kellene az irányelvek szerint alkalmaznunk.
Közülük a legnagyobb elmaradásunk a lipidcsökkentésben van, és ebből a szempontból
a kumulatív LDL-terhelés koncepciójának elfogadása és gyakorlati alkalmazása nagymértékben
segítene abban, hogy jelentősen csökkentsük betegeink élethosszi kardiovaszkuláris
kockázatát.
