In unserem Artikel möchten wir aufzeigen, wie die veränderte
ISO-Norm 2015 das Qualitätsmanagement an Bildungsinstitutionen
verändern kann.
Grundsätzlich lassen sich die Normen, die aus der Industrie übernommen worden sind,
nicht auf das Bildungsumfeld übertragen,
weil sie die fachlichen Aspekte (Dialog, professionelles Management
von Lernprozessen) nicht adäquat beschreiben können. Obwohl die
Konsequenzen ihrer Einführung in die Schulen für die Bildungspolitik
unklar sind, interpretiert sie Qualitätsmanagement als eine Zauberformel.
Die schulische Qualitätssicherung sollte sich aufgrund der Änderungen
des neuen ISO-2015-Standards vielmehr auf die Schulentwicklung
konzentrieren und nicht auf die Formalitäten der Regulierungsvorschriften
des Qualitätsmanagements. Bevor bildungspolitische Entscheidungsträger
Qualitätsmanagementsysteme in Schulen einführen, wäre es sinnvoll,
diese in den eigenen Institutionen (Ministerium, Träger) vorzuschreiben,
um deren Vor- und Nachteile abzuwägen.
A tanulmányban szeretnénk felvázolni, a megváltozott ISO-szabályok
mennyire szabhatnak új irányt az iskolai minőségbiztosításnak.
Az iparból átvett szabványok nem adaptálhatóak az oktatási környezetre, mivel nem
képesek megfelelően leírni a szakmai szempontokat
(párbeszéd, tanulási folyamatok professzionális irányítása). Noha a szabványok iskolai
bevezetésének oktatáspolitikai következményei nem egyszerűen kiszámíthatók, az oktatáspolitika
a minőségirányítástól várja a
csodát. Az új ISO 2015-ös szabvány változásai nyomán az iskolai minőségbiztosításnak
sokkal inkább az iskolafejlesztésre, mintsem a minőségirányítási szabályozás formalitásaira
kellene koncentrálnia. Mielőtt az
oktatáspolitikai döntéshozók minőségirányítási rendszereket vezetnek be
az iskolákban, érdemes volna ezeket a saját intézményeikben (minisztérium, fenntartó)
előírni, hogy mérlegelhessék az előnyeiket és a hátrányaikat.
