A kórházi túlélést meghatározó tényezők a COVID–19-járvány 3. és 4. hulláma idején
súlyos koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra felvett betegekben
Bevezetés: A COVID–19-pandémia során az intenzív osztályon kezelt betegek halálozása,
bár országonként eltérő, de mindenütt drámaian nagy volt (20–60%). A rizikófaktorok
azonosítása segítséget nyújt a betegség patomechanizmusának megértésében, és támpontot
ad a veszélyeztetett betegek kiszűréséhez, a prognózis becsléséhez és esetleg a megfelelő
kezelési modalitás alkalmazásához is. Célkitűzés: Intenzív osztályunkra felvett betegeken
végzett vizsgálatunk a demográfiai és állapotsúlyossági faktorok elemzése mellett
a kezelési modalitás változásának hatását is vizsgálta a súlyos állapotú fertőzött
betegek kimenetelére a COVID–19-járvány 3. és 4. hullámában. Módszer: Retrospektív,
megfigyeléses vizsgálatban rögzítettük a súlyos légzési elégtelenséggel, koronavírus-fertőzés
miatt felvett betegeink demográfiai, klinikai, kezelési és kimeneteli adatait. Eredmények:
Összesen 88 beteg adatait dolgoztuk fel. A betegek 53%-a volt férfi, az életkor medián
értéke 65 év, a medián BMI 29 kg/m 2 volt. Nem invazív lélegeztetést 81%-ban, endotrachealis
intubálást 45%-ban, hasra fordítást 59%-ban alkalmaztunk. Vazopresszor-kezelésre 44%-ban
volt szükség, szekunder infekció 36%-ban lépett fel. A túlélés 41%-os volt. A túlélési
rizikófaktorokat többváltozós modellezéssel is vizsgáltuk. Az alacsonyabb életkor
és APACHE II. pontszám mellett a nem diabeteses állapot járt jobb túlélési eséllyel.
A járvány során a betegek kezelése folyamatosan változott – ennek hatásait is követtük.
Igazolódott, hogy a kezelési protokoll változása kedvező hatással volt a túlélésre
(OR = 0,18 [95% CI: 0,04–0,76], p = 0,01976) még az APACHE II. pontszámra, nemre,
BMI-re, két társbetegségre és két gyógyszerre (remdesivir, tocilizumab) kontrollálva
is. Következtetés: A túlélés tekintetében az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám,
illetve a diabetes hiánya volt kedvező tényező. A kezdeti alacsony túlélési ráta (15%)
a kezelési protokoll változása mellett szignifikánsan emelkedett (49%). Közleményünk
célja, hogy biztassunk minden magyar intézményt saját adatainak közlésére, és ennek
jegyében kezdeményezzük egy hazai, szakmai adatbázis kialakítását. Orv Hetil. 2023;
164(17): 651–658.
