Neoavantgárd mozaik

A jelen kötet írásai a 2000-es évek elejétől a 2010-es évek elejéig tartó időszakban születtek, és nagyrészt a magyarországi neoavantgárd művészet különböző formáit elemzik. Az alkotókat tekintve többek között Erdély Miklós, Hajas Tibor és Szentjóby Tamás szerepel a kötetben, de több más szerző is képviselteti magát, legyen szó filmről (Bódy Gábor), kortárs képzőművészetről (Pacsika Rudolf), vagy irodalomról (Esterházy Péter, Domonkos István, Tolnai Ottó). Műfaji szempontból szóba kerül a happening, a performansz, az experimentális film, az objekt és az installáció, de a neoavantgárd irodalom, illetve irodalomtörténet is (ez utóbbi körébe tartoznak a kötetbe beválogatott recenziók tárgyai: tanulmánygyűjtemények, irodalomtörténeti monográfiák). Az esetek többségében a tanulmányok nem választják szét az egyes művészeti ágakat, mivel a tárgyalt alkotók általában maguk is szerves módon vegyítették azokat. Az átjárásokat az olyan, sokféle területen alkalmazható fogalmak teszik lehetővé, mint a montázs, az allegória, vagy a performatív beszédtett. Ha közös nevezőre nem is hozhatók, de e fogalmak segítségével a látszólag szerteágazó neoavantgárd tevékenységek bizonyos rokon vonásai, közös retorikai eljárásai és rejtett hagyományai megmutatkozhatnak.