A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség.
Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző
pszichoszociális tényezők közötti összefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét
a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai
javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai
eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány
foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló
tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például
a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják
a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati
tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás,
elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor
a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek
pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása
emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal
pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai
kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek
pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése
ajánlott. Orv Hetil. 2023; 164(11): 411–419.
