2020. március 15-ével egyik pillanatról a másikra valamennyi oktatási intézménynek
digitális tanrendre kellett áttérni a pandémiás helyzet miatt. A már régebb óta krízis
helyzetben lévő pedagógus társadalom sem eszközökkel, sem szoftverekkel, sem módszerekkel
nem volt ellátva. A tanároknak maguknak kellett megtanulniuk az alkalmazások használatát,
illetve az online tanítási módszereket. A legtöbb intézményben belső konzultációk,
továbbképzések zajlottak. A tanárok egymást tanították az új módszerek, platformok
használatára. Rengeteg Facebook csoport alakult egymás megsegítésére. Az amúgy is
leterhelt pedagógusok még több feladatot kellett ellássanak. Hirtelen autodidakta
módon el kellett nekik kezdeniük egy újfajta világban felkészülni tanórákra. Az átállás
nem ment zökkenőmentesen, amelynek számos oka volt. A tanárokat nem látták el kellőképpen
eszközökkel (laptop, tablet stb.), online tanítási módszertárral. A diákok is teljesen
új helyzetbe kerültek. Legtöbbjüknél technikai (eszköz, internet stb.) gondok nehezítették
a tananyaggal való haladást, tanórákon való részvételt. Alsó tagozaton, az eszközök
használata is komoly nehézségeket okozott. Kutatásunkban arra is kerestük a választ,
hogyan vélekednek a tanárok a digitális tanrend körülményeivel kapcsolatban. Volt-e
pozitív hozadéka az online oktatásnak? Alakítottak-e ki új módszereket a tananyag
átadásában, számonkérésénél?