Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük, milyen pozitív hozadékkal bír a kardiovaszkuláris
megbetegedések prevenciójában a kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonása, valamint
egy újfajta prevenciós szemlélet bevezetése a háziorvosi ellátás vonatkozásában. Betegek
és módszerek: A 2021. június 1. és 2022. június 30. közötti időszakban, a pátyi II.
számú háziorvosi praxis prevenciós rendelésén megjelent betegek (n=170) vizsgálati
eredményeinek elemzése, a kardiovaszkuláris megbetegedések vonatkozásában. Eredmények:
A hipertóniás betegek mindössze 53,1 százaléka volt rendelői célértéken. 56,6%-uk
otthonában egyáltalán nem végez vérnyomás-ellenőrzést. A rendelői szűrővizsgálatok
alkalmával két páciens esetében tünetmentes, korábban nem diagnosztizált pitvarfibrilláció,
18 páciens esetében perifériás artériás érbetegség, 26 páciensnél distalis típusú
szenzoros neuropathia, öt beteg esetében pedig koronáriabetegség igazolódott. Ez utóbbi
esetében az életkor (p=0,015), a pitvarfibrilláció (p=0,025), a nem (p=0,037) és a
dohányzás (p=0,047) szignifikáns esélynövelő szerepet játszott a kórkép kialakulásában.
95 páciens esetében, akiknél korábban már bevezetésre kerül antilipaemiás terápia,
36 főnél (37,89%) továbbra is dyslipidaemia áll fenn. További 52 fő esetében, akik
korábban nem részesültek gyógyszeres terápiában, szintén dyslipidaemia igazolódott.
Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján a prevenciós rendelés jelentősége
megkérdőjelezhetetlen. A háziorvosi humánerőforrás-hiány viszont jelentősen megnehezíti
a sikeres prevenciós tevékenységet. A kiterjesztett hatáskörű ápolók bevonásával sikeresen
javítható a krónikus betegek gondozása, a háziorvosok egyidejű tehermentesítésével.
