Épületek ökológiai lábnyoma

Szigeti, Cecília [Szigeti, Cecília (Környezet-gazdasá...), szerző] Menedzsment Tanszék (BGE / PSZK); Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai... (BGE); Szennay, Áron [Szennay, Áron, szerző] Pénzügy Tanszék (BGE / PSZK); Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai... (BGE); Major, Zoltán [Major, Zoltán (vasúti pályák), szerző] Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék (SZE / ÉÉKK)

Magyar nyelvű Szaktanulmány (Könyvrészlet) Tudományos
    Azonosítók
    Az építés és építőipar egyik legjelentősebb természeti erőforrás-fogyasztó és jelentős mennyiségű széndioxid (CO2) kibocsátásért felelős (Kumar és mtsai., 2021), valamint az egyik legnagyobb anyagáramot jelentő emberi tevékenység. Kutatásunk célja annak meghatározása, hogy az építőiparban mekkora környezeti hatás kerülhető el innovatív, környezetbarát technológiák alkalmazásával. Elemzésünkben a környezeti hatást – korábbi kutatásainkhoz hasonlóan – az ökológiai lábnyom mutatóval mértük. Az alkalmazott minta két, hasonló méretű, kb. 100 m2 alapterületű családi házat tartalmazott, ahol a Ház 1 egy gerendaház, amely, kizárólag fa, illetve faipari termékekből épült, míg a Ház 2 a manapság bevett, betonszerkezetes, falazóblokkos technológia alkalmazásával készült. A vizsgálatban kizárólag azokat az elemeket szerepeltettük, amelyek a két épület esetében eltérnek, a potenciálisan hasonló tételeket (pl. alapozás, tetőfedés, gépészet stb.) figyelmen kívül hagytuk. Számításaink alapján a Ház 2 megépítéséhez a Ház 1-hez képest közel négyszer annyi (11,17 vs. 39,88 tonna) CO2 kapcsolódik. Ennek elsődleges oka, hogy a Ház 1 lényegesen kisebb térfogatú, tömegű, ezáltal környezetterhelésű anyag beépítését igényli.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2026-03-07 10:41