Az építés és építőipar egyik legjelentősebb természeti erőforrás-fogyasztó és jelentős
mennyiségű széndioxid (CO2) kibocsátásért felelős (Kumar és mtsai., 2021), valamint
az egyik legnagyobb anyagáramot jelentő emberi tevékenység. Kutatásunk célja annak
meghatározása, hogy az építőiparban mekkora környezeti hatás kerülhető el innovatív,
környezetbarát technológiák alkalmazásával. Elemzésünkben a környezeti hatást – korábbi
kutatásainkhoz hasonlóan – az ökológiai lábnyom mutatóval mértük. Az alkalmazott minta
két, hasonló méretű, kb. 100 m2 alapterületű családi házat tartalmazott, ahol a Ház
1 egy gerendaház, amely, kizárólag fa, illetve faipari termékekből épült, míg a Ház
2 a manapság bevett, betonszerkezetes, falazóblokkos technológia alkalmazásával készült.
A vizsgálatban kizárólag azokat az elemeket szerepeltettük, amelyek a két épület esetében
eltérnek, a potenciálisan hasonló tételeket (pl. alapozás, tetőfedés, gépészet stb.)
figyelmen kívül hagytuk. Számításaink alapján a Ház 2 megépítéséhez a Ház 1-hez képest
közel négyszer annyi (11,17 vs. 39,88 tonna) CO2 kapcsolódik. Ennek elsődleges oka,
hogy a Ház 1 lényegesen kisebb térfogatú, tömegű, ezáltal környezetterhelésű anyag
beépítését igényli.
