A gyermek onkohematológiai ellátás fejlődésével, a javuló gyógyulási eredményekkel
előtérbe kerültek a betegek hosszú távú életminőségében szerepet játszó tényezők.
Bizonyos, az onkohematológiában használt kezelések gonadotoxikus hatásúak, károsíthatják
a fertilitást, emiatt nemzetközi szinten a termékenységmegőrző eljárások egyre nagyobb
teret hódítanak. Magyarországon ezek az eljárások gyermekek számára jelenleg csak
részben érhetők el. Az egyik ilyen fontos termékenységmegőrző eljárás a petefészekszövet-fagyasztás
és az ezt követő autotranszplantáció. Közleményünkben bemutatjuk a Semmelweis Egyetem
II. Gyermekgyógyászati Klinikája, valamint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája közti
együttműködés keretében történt petefészekszövet-fagyasztást, mely az első prepubertáskorban
alkalmazott hazai eset. A II. Gyermekgyógyászati Klinikán recidív lymphomatoid granulomatosis
miatt kezelt, csontvelő-transzplantációra felterjesztett gyermek a kezelése során
tervezetten olyan kemoterápiás kondicionáló kezelésben részesül, mely magas kockázattal
petefészek-elégtelenséghez, következményes meddőséghez vezethet. Emiatt a család kérését
figyelembe véve, a gonadotoxikus kezelést megelőzően, az onkoteam és a szakmai grémium
a termékenység megőrzése céljából történő petefészekszövet-fagyasztás (ovarium-krioprezerváció)
mellett döntött. A szükséges engedélyek birtokában 2021 decemberében a Gyermekgyógyászati
Klinikán a gyermek jobb oldali petefészkét laparoszkópos úton eltávolítottuk, és a
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályára szállítottuk,
ahol előkészítést követően a szövetmintákat mélyfagyasztottuk hosszú távú tárolás
és későbbi autotranszplantáció céljából. Az onkohematológia fejlődésével növekszik
az igény a fertilitásmegőrző eljárások iránt. Ezek egy része Magyarországon a felnőtt
lakosság számára elérhető, de gyermekkorú betegeknél ilyen beavatkozásokra rutinszerűen
még nincs lehetőség. A cikkben bemutatott, egyedi engedélyeztetéssel elvégzett eljárás
jelenleg ma Magyarországon gyermekek esetében úttörőnek számít. A szerzők célja a
jövőben egy olyan onkofertilitási hálózat létrehozása, mely a későbbiekben alapul
szolgálhat a hasonló esetek minél gördülékenyebb ellátásához. Orv Hetil. 2023; 164(3):
104–109.
