A Gutenberg-galaxis születésével a nyomtatott, írásos dokumentumok váltották fel az
emberi beszédet mint fő információforrást. Az írni-olvasni tudás lett a tanulás egyik
kulcsa, ami sajnálatos módon még mindig nem adatik meg ugyanolyan eséllyel minden
ember számára, ezzel tovább akadályozva a tanuláshoz való hozzáférés lehetőségét és
a társadalmi esélykülönbségek leküzdését. A 2000-es években az elektronikus médiumokban
meglátták a reményt arra, hogy segítségükkel áthidalható az írás-olvasási készségek
elsajátítása azon az úton, ami a foglalkoztatási és társadalmi rang-
létrán való előrejutáshoz vezet. Mára a technika fejlődésével a távoktatásból kinőtt
elektronikus tanulás az internettel együtt a tanulás egy gyakorlatilag végtelen, rendkívül
gazdag terepét adja. Ehhez a multimodális „tudáskapuhoz” azonban még mindig nincs
mindenkinek kulcsa se hardver, se szoftver szintjén, mindamellett, hogy európai uniós
és kormányzati programok is célul tűzték ki ennek javítását. Jelen dolgozatban egy
friss kérdőíves felmérés alapján rátekintünk, hogy napjainkban milyen hozzáférési
potenciállal rendelkeznek az elektronikus tanulás avagy a digitális oktatás világában
a felsőoktatásba belépő hallgatók egy magyarországi, alkalmazott tudományok egyetemén.
