A magyar nyelv igei konstrukciói. Használatalapú konstrukciós nyelvtani kutatás(129040)
Támogató: NKFIH
(ELTE TKP2020-IKA-06) Támogató: NKFIH
A tanulmány célja annak alátámasztása, hogy a kontextus figyelembevétele az összetett
mondat modelljének a megalkotásában és ennek következményeként a kontextuális tényezők
mozgósítása a tagmondatkapcsolatok nyelvészeti elemzésében és leírásában új kérdések
megfogalmazását teszi lehetővé. A kontextuális tényezőknek a modellbe emelése új megvilágításba
helyezi a tagmondatkapcsolatokat létrehozó műveleteket, illetve jó magyarázatot ad
korábban megfigyelt, de nem motivált jelenségekre. A dolgozat a prominencia, az önhasonlóságon
alapuló redukálhatóság, a behatárol(ód)ás és a mentális elérés tényezői alapján írja
le az elemi mondatoknak összetett mondatként megvalósuló integrációját. Ezeket a szempontokat
alkalmazva a tanulmány az alábbi kérdésekre keresi a választ: 1) Hogyan jelenik meg
az elemi jelenetek egy megnyilatkozásba integrálása a nyelvelsajátítás folyamatában?
2) Hogyan szerveződik a vonatkozó mellékmondatok esetében a tagmondatsorrend a nyelvváltozás
folyamatában? 3) Mi motiválja a tagmondat-kapcsolódás konstrukciós sémái közötti érintkezést,
bizonyos esetekben a sémák vegyülését?