Nemzetköziesedés a válság után – a magyar kis- és középvállalatok exportjára ható tényezők

Éltető, A [Éltető, Andrea (Ibériai országok ...), szerző] Világgazdasági Intézet (MTA KRTK); Udvari, B [Udvari, Beáta (Nemzetközi gazdas...), szerző] Világgazdaságtani és Európai Gazdasági Integrác... (SZTE / GTK / PNGKI)

Magyar nyelvű Tudományos Szakcikk (Folyóiratcikk)
Megjelent: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 0023-4346 65 (4) pp. 402-425 2018
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: A
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: A
  • Politikatudományi Bizottság: A
  • Regionális Tudományok Bizottsága: A
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: A
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C
Azonosítók
A 2008-as nemzetközi válság idején jelentősen beszűkültek az európai kis- és középvállalatok értékesítési és finanszírozási lehetőségei, beleértve a nemzetközi lehetőségeiket is. Számukra a külkereskedelem a nemzetköziesedés legnépszerűbb formája, így e vállalati körben a 2009-es általános „kereskedelmi összeomlás” komoly veszteséget okozott. A válság óta azonban már közel egy évtized telt el, a gazdasági körülmények lényegesen javultak. A legutóbbi, nemzetköziesedést vizsgáló elemzések közvetlenül a válságot követő években születtek, ezért megvizsgáltuk, hogy napjainkban milyen tényezők segítik és melyek korlátozzák a magyar kis- és középvállalatok exporttevékenységét, és milyen változások történtek e téren. Kérdőíves felmérésünk eredményei közel százötven vállalatvezető véleményét tükrözik arról, hogy mely külső és belső tényezők hatnak exporttevékenységükre, illetve exporttevékenységük hogyan hat vállalatukra. Mintánkat két ismérv szerint külön is elemeztük: az exporttevékenység intenzitása, valamint a vállalat beszállítói jellege szerint. Eredményeink részben megerősítik a korábbi felmérések és más visegrádi országok tapasztalatait, részben eltérésekre is rámutatnak. Úgy találtuk, hogy a vállalatvezetés hozzáállása döntő a sikeres exportban, a finanszírozási gondok csökkentek a korábbi évekhez képest, és a jelentős exporttevékenység hatása több tekintetben pozitív a magyar kis- és középvállalatokra.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22, L26, M21.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2020-08-10 05:05