Ez a könyv nem a megszokott képét nyújtja az alföldi tájnak. Lapjain olyan, egymás
mellé illesztett „röntgenfelvételek” sorakoznak, melyeken keresztül feltárulhat részben
a századfordulós, részben a két világháború közötti trianoni Alföld eddig sok tekintetben
ismeretlen anatómiája. Azok a gazdasági-társadalmi-földrajzi szövetek (struktúrák)
válnak érzékelhetővé – a kvantitatív történetírás módszereivel –, amelyek korábban
rejtve maradtak. Az elmúlt évtizedek digitális forradalma, az adatok tömeges feldolgozása,
a térinformatikai eszközök alkalmazása és a tudományterületek között megélénkülő tudástranszfer,
mind-mind egy eddig ismeretlen múlt elbeszélése előtt nyitnak ajtót. Vajon valóban
elmaradott, fejletlen volt Kárpát-medencei viszonylatban az Alföld, ahogyan azt a
történeti kánon még mindig tartja? Trianonnak valóban olyan súlyos gazdasági következményei
voltak Magyarországra, az Alföldre nézve, mint ahogyan azt a történetírásunkban közelmúltig
uralkodó veszteségnarratíva sugallta? Milyen jelentés tulajdonítható a táji átalakulás
folyamatában a többszöri éghajlatváltozásnak az elmúlt századok alatt? Mit jelent
az alföldi modernizáció és ebben milyen szerep jutott a tanyáknak, a vasútnak és a
vízszabályozásnak? Hogyan alakult át a táj társadalma, milyen volt a 20. század első
harmadában az alföldi vándormozgalom? Végül hogyan jellemezhető, értelmezhető a településhálózaton
belül a piacközpontok helyzete és szerepe közvetlenül Trianon után?
