Milyen mértékben diszkriminálják a megosztásra épülő platformok az etnikai kisebbégeket
– jelen esetben a magyarországi romákat –, és milyen eszközeink vannak a hátrányos
megkülönböztetés elleni küzdelemben a platformalapú piacokon? Írásunkban, ellentmondva
a korábbi kutatási eredményeknek, azt mutatjuk meg, hogy – legalábbis egy általunk
vizsgált magyarországi telekocsiplatform esetében – az ízlésalapú diszkrimináció jellemző.
A platformon végzett nagymintás, randomizált terepkísérlet eredménye rámutatott, hogy
a roma felhasználókat jelentős mértékben diszkriminálják a platform sofőrjei az utazással
kapcsolatos informálódás során. A komplex kutatási projekt részeként – a telekocsiplatformmal
együttműködésben – kidolgoztunk egy intervenciós eszközt, amelynek célja a romaellenes
előítéletek csökkentése volt. A hátrányos megkülönböztetést egy – potenciális telekocsisofőrök
körében végzett – kérdőíves kísérlet keretében olyan helyzetgyakorlattal mértük, ahol
különböző etnikumú utasok közül kellett a kérdőív kitöltőinek kiválasztaniuk, hogy
kivel utaznának szívesen együtt. A kísérlet igazolta, hogy a kísérleti csoportban
az intervenció hatására jelentősen csökkent a fiktív roma utasokkal szembeni diszkrimináció
mértéke. Az intervenció terepen történő tesztelése sikertelen volt. Összességében
a kutatás következtetései a piaci szereplőkkel közösen végzett diszkrimináció elleni
küzdelemben rejlő lehetőségekre és kihívásokra egyaránt felhívják a figyelmet.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J15.
