Tanulmányomban gróf Andrássy Gyula lovasszobrának létrehozásán keresztül mutatom be
a dualista Magyarország történeti emlékezetének főbb aspektusait. Az emlékmű tervezésétől
(1890) az avatásig tizenhat év telt el. A szobor 1906. évi átadása ezen esztendő kiemelkedő
kulturális eseménye volt, jóllehet ebben az évben került sor Rákóczi hamvainak kassai
újratemetésére, valamint a budai Várban Szent István lovasszobrának felavatására is.
E három esemény a második Wekerle-kormány legjelentősebb kulturális eseményeit jelentette,
egyben a koalíciós kabinet számára is meghatározó fontossággal bírt, mivel az 1905.
évi belpolitikai válság végét jól lehetett e módon demonstrálni. Andrássy szobrának
avatását maga az uralkodó, Ferenc József végezte. Az emlékműről szóló viták jó alkalmat
kínálnak arra, hogy Andrássy korabeli megítélését, szerepét árnyalhassuk és a dualizmus
egyik legjelentősebb magyar politikusának helyét és jelentőségét meghatározzuk. A
tanulmányban korabeli cikkek, visszaemlékezések révén mutatom be a magyar történeti
emlékezet alakulását.
