„Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő
évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának
2018-as országjelentése.[1]Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz
meglehetősen szerteágazó. A prognózisok már kevésbé azok. A fő kutatóintézetek egyaránt
robusztus, 4 százalék körüli gazdasági növekedést várnak az idei évre, amelyet az
uniós támogatások által fűtött beruházások és a bérek „felzárkóztatása” következtében
megugró belföldi kereslet támaszt alá. A gazdasági növekedés csaknem akkora lesz,
mint 2017-ben, de a következő esztendőkben lassulni fog, amint az extra ösztönzők
kifutnak. A foglalkoztatás rekordméretű, sőt az üzleti szektor növekedését már a megfelelő
munkaerő hiánya korlátozza. A költségvetés az idei lazítás után jövőre visszatér a
középtávú célhoz elvezető pályára (a GDP –1,5 százaléka). Az infláció csak 2019-ben
éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. Bár az Európai Bizottság kevésbé
prociklikus gazdaságpolitikát javasol, 2018 választási év, ami felülírja a pénzügyi
ésszerűséget.
