Idősellátás és a családi gondozók terhelése a COVID–19-járvány első hulláma idején

Leleszi-Tróbert, Anett Mária ✉ [Leleszi-Tróbert, Anett Mária (szociológia), szerző] Mentálhigiéné Intézet (SE / EKK); Bagyura, Márton [Bagyura, Márton (Szociológia), szerző] Szociológiai Intézet (HUN-REN TK); Széman, Zsuzsa [Széman, Zsuzsa (Szociológia), szerző] Mentálhigiéné Intézet (SE / EKK)

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: ORVOSI HETILAP 0030-6002 1788-6120 163 (42) pp. 1654-1662 2022
  • Pszichológiai Tudományos Bizottság: A
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A hazai
  • SJR Scopus - Medicine (miscellaneous): Q4
Azonosítók
Szakterületek:
  • Mentális egészség
Bevezetés: A COVID–19-járvány miatt mind az egészségügyi, mind a szociális ellátórendszer kapacitása csökkent, korlátozott elérhetőségük és a járványhelyzet speciális kihívásai miatt az idős hozzátartozók gondozását vállaló családtagok (családi gondozók) feladatai növekedtek, megterhelődésük fokozódott, miközben erőforrásaik csökkentek. Közleményünkben nem a kórokozóval, hanem az általa okozott járvány egészségügyi és szociális ellátórendszert is érintő lehetséges hatásaival foglalkozunk. Célkitűzés: A COVID–19-járvány első hulláma idején, 2020. 04. 30. és 2020. 07. 09. között online kérdőívvel vizsgáltuk a családi gondozók terhelődését, melyet a gondozók egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatai tükrében mutatunk be. Módszerek: Online kérdőíves felmérés (n = 1004; a COVID–19-járvány alatt is gondozók száma 491 fő); az adatbázis elemzése kvantitatív és kvalitatív (tartalomelemzési) módszerekkel történt. Eredmények: A COVID–19-járvány idején is gondozást folytató válaszadók több mint felének növekedtek a gondozási terhei. Összefüggés látható a gondozási terhek COVID–19-járvány alatti növekedése és a gondozó lakhelyének településtípusa, a gondozott dementiával való érintettsége, a házi segítségnyújtás, illetve egyéb gondozási segítség igénybevétele, valamint a munkavégzés között. Azok, akik a terhek járványhelyzet miatti növekedéséről számoltak be, a gondozói szerepet is megterhelőbbnek élik meg. A legnagyobb pluszterhet a korlátozások, az ellátási nehézségek, valamint a járványhelyzet miatti megnövekedett mentális terhelődés jelentette. Megbeszélés: Más kutatásokkal összhangban eredményeink arra utalnak, hogy a gondozási terhek COVID–19-járvány alatti növekedése a járványhelyzet speciális kihívásaival magyarázható. Következtetés: A családi gondozókat különösen érzékenyen érintő korlátozásoknak, valamint az ellátások nehezebb elérhetőségének ellensúlyozására hasonló helyzetben szükséges lenne rendkívüli szolgáltatások bevezetése. A veszélyhelyzetben nagymértékben megnövekedett mentális terhelődés ráirányítja a figyelmet a gondozók mentálhigiénés ellátásának szükségességére
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2026-09-12 09:39