Miközben a kelet-közép-európai régió néhány kockázati tőkével finanszírozott startupja
rendkívül sikeres unikornissá vált, a régió kockázatitőke-alapjainak mérete messze
elmarad az európai átlagtól. Az állam szerepe viszont az alapokban – beleértve az
EU-transzfereket is – kiugróan magas. Az állami alapkezelők nagy tőkekínálatot biztosítanak
a startupok széles köre számára, a cégek közötti szelekciót azonban nem kizárólag
piaci szempontok alapján végzik. Valójában tehát duális gazdaság működik a startupok
piacán: a startup cégek egy része a piacról igyekszik megélni, s távol tartja magát
az állami támogatásoktól, míg egy másik része az állam segítségével próbál boldogulni.
A válság időszakában az állami alapoktól piaci mérlegelés nélkül kapható mentőcsomagok
ezt a helyzetet tartósíthatják. A járadékvadász-viselkedés előtérbe kerülése megakadályozza
a startupok hatékony működését, a nemzetközi mércével sikeressé válását, s ezzel párhuzamosan
fékezi a globális kockázati tőke bekapcsolódását az érintett országok fejlesztéseibe.
Mindezt csak fokozza, hogy az orosz–ukrán háború következtében az egész régió veszít
tőkevonzó képességéből.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L26, G23, G24, G28, M13.
