A feniltiokarbamid érzékenység összefüggései a testösszetétellel, valamint a kávé- és teafogyasztással

Biró, Barbara ✉ [Biró, Barbara (Táplálkozástudomá...), szerző] Élelmiszertudományi Doktori Iskola (MATE / MATE DI); Koren, Dániel [Koren, Dániel (élelmiszertudomány), szerző] Élelmiszertudományi Doktori Iskola (MATE / MATE DI); Lichthammer, Adrienn [Lichthammer, Adrienn (Dietetika), szerző] Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék (SE / ETK2007); Doktori Iskola (SE); Veresné Bálint, Márta [Veresné Bálint, Márta (Dietetika), szerző] Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék (SE / ETK2007); Gere, Attila [Gere, Attila (Élelmiszertudományok), szerző]; Kókai, Zoltán [Kókai, Zoltán (Érzékszervi vizsg...), szerző] Árukezelés, Kereskedelem, Ellátási Lánc és Érzé... (MATE / ÉTTI / ÉTK)

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • SJR Scopus - Food Science: Q4
Azonosítók
Támogatások:
  • Tudományos utánpótlás erősítése a hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatásával...(EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005) Támogató: EFOP-VEKOP
A TAS2R38 keserű íz érzékeléséért felelős receptor-gén polimorfizmusai bimodális receptor választ váltanak ki a populációban a feniltiokarbamid, illetve a 6-n-propiltiouracil érzékelése során. A feniltiokarbamiddal és a 6-n-propiltiouracillal szembeni érzékenység genetikai eltérései irodalmi adatok alapján befolyásolhatják a testösszetételt, az élelmiszer preferenciákat és az élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát. Hazánkban eddig ezeknek a faktoroknak az együttes vizsgálatával kapcsolatban még nem született publikáció. Jelen kutatás célja összefüggések keresése a feniltiokarbamid taster státusz és a testösszetétel, valamint a különböző keserű ízű élelmiszerek fogyasztási gyakorisága között. A vizsgálat során elvégeztük a résztvevők taster státusz felmérését (n = 170), bioelektromos impedancia alapú testösszetétel-meghatározását (n = 96). A résztvevők ezen túlmenően kitöltöttek egy keserű élelmiszerekre vonatkozó fogyasztási gyakorisági kérdőívet (n = 170). Az adatelemzéshez leíró statisztikai módszereket, kereszttábla-elemzést, többszörös korrespondencia-analízist (Multiple Correspondence Analysis), valamint Mann-Whitney próbát használtunk, 5%-os szignifikanciaszinten. A taster és non-taster kategóriák arányai megegyeznek a nemzetközi szakirodalom-ban közölt adatokkal (rendre 70%/30%). A taster státusz és a többi vizsgált paraméter között nem adódott szignifikáns összefüggés, azonban a többszörös korrespondencia analízis alapján a nemzetközi szakirodalommal egybevágó tendenciák figyelhetők meg. A nemek és a testösszetétel, valamint az élelmiszerpreferenciák egyes változói között szignifikáns összefüggés mutatható ki. A szakirodalmi adatok, és saját eredményeink alapján nem zárható ki, hogy összefüggés áll fenn a genotípus és a testösszetétel, valamint az élelmiszerválasztás között. További, nagymintás, reprezentatív kutatások eredményei szükségesek a feltételezések igazolásához.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2025-04-17 03:51