Tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre kerestük a választ, hogy milyen jólléti mutatókkal
írható le az erdélyi magyar doktoranduszok csoportja, melyek azok a külső és belső
faktorok, amelyek szakmai életpályájukat meghatározzák. E kérdés kapcsán megállapítottunk
külső és belső motivációs faktorokat, utóbbiak közé soroltuk az akadémiai identitást/önértékelést,
a készségek értékelését, a tudatosságot és a strukturáltságot, valamint a pozitív
jövőképet. Külső motivációs faktorként a témavezetői szupervíziót, az anyagi lehetőségeket
és a tanszéki struktúrát, a tanszéki elvárásokat, az akadémiai kommunikációt, a kollaboratív
írást, valamint a személyes és szociális életet soroltuk. Korrelációs elemzéssel rámutattunk
az akadémiai identitás/önértékelés és az élettel való megelégedettség szoros kapcsolatára,
és megállapítottuk azt is, hogy a pozitív jövőkép és a kitűnőnek ítélt életkörülmények
között pozitív korrelációs kapcsolat van.
Kutatási eredményeink rávilágítottak a doktoranduszi életpálya által kínált karrierlehetőségek
és a családalapítás közötti feszültségekre, mely kiemelten érintette a női hallgatókat,
akik bár szakami előmenetelükre nézve nagyobb arányban ítélik meg pozitívan a doktori
képzésben való részvételt, a családi terveik megvalósítása tekintetében hátrányba
kerülnek a férfi társaikhoz képest.
