Pedagógiai utópiák és életreform törekvések a két világháború közötti Magyarországon

Németh, András [Németh, András (Neveléstörténet), szerző] Neveléstudományi Intézet (ELTE / PPK)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3304497
    Kulcsszavak: reformpedagógia, életreform, pedagógiai utópiák, hinduizmus, jóga, táncpedagógia, népfőiskolai mozgalom A szimpózium kapcsolódik ahhoz a több sikeres OTKA pályázat keretében megvalósuló kutatáshoz, amely a reformpedagógia különböző hazai irányzatainak és a századfordulótól kibontakozó életreform-mozgalmak kapcsolatát vizsgálja. Témája és az abban megjelenő, - a pedagógia-, művelődés-, illetve társadalomtörténeti szempontok komplex egységben történő értelmezésére irányuló – törekvés nemzetközi téren is újszerű megközelítésnek számít. A kutatás kvalitatív jellegű elemzésekre, elsősorban tartalomelemzésekre (pl. programok, korabeli közlemények), továbbá interjúkra részben történeti statisztikai sorozatadatokra alapozódik, középpontjában a különböző törekvések 1920-as években bekövetkező „emancipációjának” elfogadott életforma, illetve mentalitáselemmé válásának, illetve az ebben az időben megfigyelhető szemléletváltásának folyamatai állnak. A projekt részeredményei (pl. Kodály zenepedagógiai munkássága, a népi írók életmű- vének pedagógiai vonatkozásai, a korszak népzenei és néptánccal kapcsolatos tömegmozgalmai) az elmúlt évek során a különböző rangos hazai és nemzetközi konferenciák (OMAA, ISCHE) mellett további szimpó- ziumok és tematikus előadások formájában az ONK keretében is bemutatásra kerültek. Jelen szimpózium előadásai - a kutatásban résztvevő doktoranduszok és junior kutatók bevonásával - a projekt legújabb eredményeit mutatják be. Az első előadás a magyarországi életreform mozgalmak és a hindu-buddhista háttérrel is rendelkező teozófia kapcsolatával foglalkozik, kitérve művészetoktatásra kifejtett hatásainak elemzésére. Az ezt követő előadás középpontjában a magyar zenepedagógiát megújítani szándékozó Kodály köréhez tartozó Bárdos Lajos és az Orkesztika Iskolát megalapító, a mozdulatművészetet megújító Dienes Valéria együttműködése, a közösen megalkotott misztériumjátékok állnak. A harmadik előadás a népi írók magyar népfőiskolai mozgalomban betöltött szerepét vizsgálja, ismertetve annak eredményeit, falumegmentő céljait, módszereit, eszközeit.. A negyedik előadás a jóga hazai történetével foglalkozik, az 1890-1945 közötti időszakra fókuszálva mutatja be a mozgalom legfontosabb személyeit, intézményeit, publikációit, amelyek kapcsolódtak a jóga elméletéhez vagy gyakorlatához.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-10-22 00:20