Matematikai szorongás és teljesítmény összefüggés vizsgálata az általános iskola 6. évfolyamán

Svraka, Tamásné [Svraka, Bernadett (mentális egészség...), szerző] Neveléstudományi Tanszék (ELTE / TOK); Doktori Iskola (SE)

Magyar nyelvű Tudományos Absztrakt / Kivonat (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3304428
    Matematikai szorongás és teljesítmény összefüggés vizsgálata az általános iskola 6. évfolyamán Az iskolai tevékenység fő hajtóereje a motiváció, az érzelmi tényezők és a beállítódás. Ha olyan környezetben nevelkedik a gyermek, ahol a szülői magatartás nem példaértékű, nem érték a tanulás, feszült a környezet, akkor nem várhatunk el tőle jó tanulmányi eredményeket. Az iskolai sikertelenségekben egyre inkább teret ölt a matematikai teljesítménygyengeség. A matematikai feladatok megoldása közben ronthatunk el feladatot, hibázhatunk, de gyakran e mögött tanulási nehézségek, zavarok állhatnak. Ezek gyakran megmagyarázhatatlan szorongásokat eredményezhetnek, kialakulhat az arithmophobia, a matematikától való félelem nehezen helyrehozható érzése. A tantárgyi szorongásnak nem feltétele a részképesség zavar vagy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tünetegyüttese. A jó képességű és jó tanuló is szenvedhet arithmophobiában, de az előbb említett képességgyengeség miatti szorongás az integráció mindennapi velejárója. A sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékosok integrációban, sok esetben kudarcként élik meg a nagyfokú tantárgyi lemaradást. Kutatásaim e téma köré csoportosulnak. Vizsgálatomban a matematikai teljesítmény és a szorongás közti kapcsolatot tárom fel többségi általános iskolák 6. évfolyamán, ahol az integrált oktatásban részesülő tanulók is a populáció részét képezik. Elsődleges célom a szorongás meglétének igazolása matematikaórán. A szorongás mérésére a Matematikai Szorongást Mérő Tesztet használtam és az eredményeit vetettem össze a matematikai tudásmérő tesztek százalékos eredményeivel. A normál tanterv szerint tanulmányokat folytató tanulók körében a teljesítmény és a szorongás között szignifikáns, bár gyenge negatív irányú kapcsolat mutatható ki minden faktor és alfaktor tekintetében. A teljesítménnyel a legszorosabb kapcsolatot a kognitív tünetek attitűdök alfaktora mutatja, míg a leggyengébbet a kognitív tünetek attribúciók alfaktora. Az integrált tanulók felmérései is hasonló képen zajlottak. A teljesítmény és a szorongás között szignifikáns, közepes erősségű negatív irányú kapcsolat mutatható ki minden faktor és alfaktor tekintetében. A teljesítménnyel a legszorosabb kapcsolatot a kognitív tünetek vélekedések alfaktora mutatja, míg a leggyengébbet a kognitív tünetek attribúciók alfaktora. Az eredmények a tükrében elmondható, az a hipotézisem, hogy matematikai teljesítmény és a matematikai szorongás között az integrált tanulók körében szorosabb a kapcsolat, jobban szorongnak, ha matematika feladatot kell megoldaniuk, beigazolódott. Az eredmények egyértelműen tükrözik a probléma orvoslásának fontosságát. A tantárgyak megszerettetése, és a megfelelő attitűd kialakítása nagyrészt a pedagógusok feladata. A pedagógus személyiségének ez irányú formálását már a tanító/tanárképzés során el kell kezdeni, hogy a megfelelő motívumrendszert átadhassák tanítványaiknak, így az integrációs folyamat könnyebben megvalósulhat. Megvalósítására hatékony kezdeményezések folyamatát indítottuk el.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-10-16 02:53