Barokk történetírók Magyarországról, Magyarországon

Fehér, Bence [Fehér, Bence (Ókortörténet), szerk.] Klasszika-filológiai Kutatóközpont (MKI); Tóth, Anna Judit [Tóth, Anna Judit (Bizantinológia), szerk.] Országos Széchényi Könyvtár; Klasszika-filológiai Kutatóközpont (MKI)

Magyar nyelvű Tanulmánykötet (Könyv) Tudományos
Megjelent: Magyarságkutató Intézet, Budapest, Magyarország, 163 p. 2022
Sorozatok: A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 2677-0261, 43
    A barokk korszak történetírása nem csak a kortárs események irodalmi megörökítésére törekedett a műfaj klasszikus mintáinak megfelelően, hanem fokról-fokra kialakította tudományos módszertanát, amellyel reflektálni tudott a történeti múlt eseményeire. A történelmi adatokat esetenként összekapcsolták a természetrajzi és a földrajzi vizsgálódásokkal. Megkezdődött a magyar tudományos szaknyelv kialakulása. A sok tudományágat összefogó interdiszciplinaritás első nagy korszaka ez, amelyre méltatlanul kevéssé emlékezünk. Ezen is fontos változtatnunk, s ugyanúgy fontos annak felismerése, hogy a magyarság e korban milyen jelentőséggel bírt a világ tudományának térképén. Nagyon időszerű volna tudatába jönnünk annak az ismeretnek, hogy a 17. század vége, 18. század nehéz korszakában, mikor és miután a török kiszorítása hazánkból felmérhetetlen szenvedés és károk árán sikerült végre, micsoda feladat volt szinte a semmiből újjáépíteni Magyarországot és a magyar kultúrát, s ebben milyen szerepe volt azoknak az elkötelezett tudósoknak, akik rettentő körülmények közt alkották meg életművüket, és mégis – túlzás nélkül mondhatjuk – a tudomány közfigyelmét sikerült vele Magyarországra irányítaniuk. Magyar és nem magyar tudósok egyaránt fontos szerepet játszottak ebben a nagyszerű feladatban.
    Fejezetek
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2026-11-13 12:37