AZ EGÉSZINTÉZMÉNYES MEGKÖZELÍTÉS FÓKUSZAI AZ ISKOLÁKBAN

Könczey, Réka [Könczey, Réka (Neveléstudomány, ...), szerző]; Saly, Erika; Varga, Attila [Varga, Attila (neveléstudomány), szerző] Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE / KUTE)

Magyar nyelvű Tudományos Konferenciaközlemény (Könyvrészlet)
    Azonosítók
    • MTMT: 3295596
    Az iskola nevelési-oktatási, szocializációs feladatai sorában a fenntarthatóságra nevelés egyre fontosabb, és 2015 óta nemzeti és nemzetközi szinten is vizsgált terület. A fenntarthatóságra nevelés elismerten legelőremutatóbb gyakorlata az egészintézményes megközelítés. Az „egész intézmény” fogalma a neveléstudományban már ismert iskolakultúra kifejezéshez kapcsolható. Az iskola írott és rejtett tanterve, dokumentumai, fizikai környezete és hagyományai, belső és külső kapcsolatrendszere, szokásrendszere azokra a hiedelmekre, kapcsolatokra, attitűdökre, írásos és íratlan szabályokra építenek, amelyek az iskola működésének minden aspektusát alakítják és befolyásolják, és tükrözik az intézmény értékrendszerét. Vizsgálatunkban a magyar Ökoiskola Program egészintézményes kritériumrendszerét alapul véve vizsgáltuk a fenntarthatóságra nevelés részleteit mind ökoiskolákban, mind olyan iskoláknál, amelyek nem rendelkeznek ökoiskola címmel. A vizsgálat eredménye nemcsak a cím nélküli intézmények környezeti értékközvetítését mutatják, de azt is, hogy a 2002-2005 között kialakult ökoiskolai kritérium szerkezet mennyiben felel meg ma az „egészintézményes” elvárásoknak. Hipotézisünk szerint jelenleg három terület mutat nagy innovációs potenciált. Az egyik a fenntartható fejlődés tanulásszervezése, beleértve a tartalmi és módszertani feladatokat is. A másik az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetével való intenzív, élő kapcsolata. Harmadikként, az ökopedagógia gyakorlata sok intézményben segíti a – tanulási motiváció magas szintjének fenntartásában fontos - bevonódást. Ezeken a területeken keressük a mintázatokat mind az ökoiskolák, mind a címmel nem rendelkező iskolák körében. Kitérünk a fenntarthatóságra nevelésnek a tanulók sokszínűségéből fakadó eltérő nevelési igényeire adott válaszai közül azokra, amelyek az örökös ökoiskolák között alakultak ki és terjedtek el - immár évtizedes jó gyakorlatként. Megállapítható volt az is, hogy miközben az elmúlt évtizedben a kritériumok folyamatosan követték a hazai ökopedagógiai fejlődést, a szempontok egymáshoz viszonyított súlya már megváltozott. Javaslatot teszünk a kritériumok megújítására, tekintettel arra is, hogy Magyarország vállalta, hogy a fenntarthatóságra nevelés az összes iskolában elérhető lesz 2019-re.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2021-10-16 01:23