Aktív tanítási és értékelési módszerek hatása a tanítójelöltekre

Hercz, Mária [Hercz, Mária (Neveléstudomány), author] Kecskemét College (NJE)

Hungarian Scientific Abstract (Chapter in Book)
    Identifiers
    • MTMT: 3291450
    A 21. század tanítójának számos új kihívásnak kell megfelelnie (OECD, 2000; EU, 2009), melyekre csak egy átalakuló tartalmú és módszertanra épülő tanítóképzés tud megfelelni. A pályaszocializációs, és a pedagógus-gondolkodás kutatások elméleti alapjaira építettük 2010-ben kezdett longitudinális fejlesztő programunkat, melynek utóhatását vizsgáltuk, és mutatjuk be előadásunkban. Kutatásunk célja válasz keresése arra a kérdésre, hogy kimutatható-e az új tartalmú és szemléletű pedagógia oktatás és kurzusok valamiféle tartós hatása a végzett tanítók gondolkodásában. Feltételeztük, hogy akiknek lehetősége volt napközi otthoni nevelést és a pedagógiai értékelést külön kurzuson, konfliktuskezelést több kurzuson tartalomba építve, aktív tanulási módszerekkel tanulni, illetve első évfolyamtól több pedagógiai és pszichológiai kurzuson pályaszocializációt célzó tevékenységeket végezni, annak szakmai meggyőződéseiben ez meglátszik. Három részterületet vizsgáltunk: (1) Különféle tartalmak fontosságának értékelése köréből a napközi otthoni nevelés, a mérési és értékelési módszerek oktatása és a reflektív módszerek esetében. (2) E kiemelt tartalmak tantervi arányának értékelése. (3) A lehetséges tantervi változtatások esetén megjelenő kiemelt tartalmak. Intézményünk kutatóműhelyében folyó kutatásban készült egy kérdőív (Takács, 2017) mely néhány kérdésének másodelemzése segítségével kaphattam választ kérdéseimre. A megbízhatóan működő (Cronbach alpha= 0,92) elektronikus kérdőív eredeti célja a képzés és a gyakorlat kapcsolatának értékeltetése intézményünk tanító szakán végzettek körében. Korábbi, 2010-ben megkezdett longitudinális pályaszocializációs vizsgálatunkban részt vevő hallgatók új tanterv szerint is tanultak új pedagógiai szemlélettel és tartalmakkal (az első diplomaszerzők 2012-ben végeztek). A kérdőíves kutatás 103 válaszadója 50,5%-a végzett 2012 után, így a véletlen közrejátszásával a longitudinális kvalitatív vizsgálattal kísért évfolyamok hallgatóinak fele bekerült a mintába, az internetes megkeresés alapján kitöltötte a kérdőívet. Az eredmények azt mutatták, hogy a 2012-nél korábban végzett pedagógusok csoportjával az új tantervi trogramban és a kísérletben résztvevők meggyőződéseit, értékelésüket összevetve p<0,05 szignifikanciaszinten mutatkoztak jelentős különbségek a napközi otthoni vezetése, a gyermekvédelmi feladatok megismerése és a mérésiértékelési módszerek oktatása területén, minden esetben a 2012 után végzettek javára: e területek nevelési szerepét sokkal fontosabbnak tartják, illetve a diagnosztizálásra való felkészültségüket is biztosabbnak. A képzés lehetséges arányváltoztatásával kapcsolatos vélemények is eltértek, szintén szignifikáns különbséget kaptunk a két vizsgált részminta között (p<0,023), bővítenék a képzési tartalmakat a vizsgált területeken. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a modern pedagógiai saját élményű tanulása hosszú távon is hat a tanítók gondolkodására, a tanítóképzésbe építése hasznos.
    Citation styles: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLCopyPrint
    2021-12-03 11:09