Háttér és célkitűzés – A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni
harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető,
amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak.
Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian
megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása
a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt,
hogy meghatározzuk az affektív tünetek és a neurokognitív funkció javulása és a gyógyszerszedési
attitűd, valamint az egészségkontrollhit változása közötti összefüggéseket pszichiátriai
betegek csoportjában.
Módszerek – A vizsgálatban 85 pszichiátriai beteg adatait dolgoztuk fel, akik az Egészségkontrollhit
Kérdőív (Patient’s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT) 5
alskáláját (a gyógyszerek negatív aspektusa, NA; a gyógyszerek pozitív aspektusa,
PA; Orvos-egészségkontrollhely, Doctor HLOC; Belső egészség kontrollhely, Internal
HLOC; Pszichológai reaktancia, PR) és a Kórházi Szorongás és Depresszió Skálát (Hospital
Anxiety Depression Scale: HADS-Anx, HADSDep) töltötték ki, valamint neurokognitív
teszteket végeztek (Stroop teszt és Trail Making teszt). A kérdőíveket és teszteket
a kezelés első napján és az adott kórképnek megfelelő 14 napos kezelést követően vettük
fel a betegekkel. Páros t-teszttel és generalizált lineáris modellel elemeztük
a változók közötti összefüggéseket.
Eredmények – A kiindulási NA- és HADS-Anx-értékek szignifikánsan korreláltak (p=0,001),
és 14 napos kezelés után az NA-pontszám csökkent (p = 0,001), míg a Doc tor HLOC-
és az Internal HLOC-pontszám emelkedett (p = 0,001 és p = 0,006). A neurokognitív
teljesítmény szignifikánsan javult a kezelés 2. hetének végére (p < 0,005). A HADS-Anx-
és HADS-Dep-pontszám csökkenése és az NA alskála pontszámának csökkenése szignifikáns
összefüggést mutatott (p = 0,002 és p = 0,006). A PA emelkedése a HADS-Dep-pontszám
csökkenésével korrelált (p = 0,028). A neurokognitív funkció javulása nem volt hatással
a PHBQPT alskála pontszámainak változására.
Következtetés – A gyógyszeres kezeléssel szembeni attitűd és az affektív tünetek összefüggései
alapján fontos következtetéseket vonhatunk le a vakcinát elutasító magatartással kapcsolatban
is. Eredményeink arra utalnak, hogy az affektív tünetek negatív hatással bírnak a
kezeléssel szembeni attitűdre, és a tünetek javulása a terápia elfogadását is segíti,
függetlenül a kezelést indokló diagnózistól. A neurokognitív funkciók ilyen irányú
hatását nem tudtuk kimutatni, ami arra utalhat, hogy ezeknél a pácienseknél a vakcinával
kapcsolatos edukációs programok hatástalanok lehetnek. Tekintettel arra, hogy az affektív
zavarok előfordulása a pandémia során jelentősen megnőtt, a negatív érzelmi állapotok
kiszűrése és kezelése kulcslépés lehet a vakcina elfogadásának javításában. Annak
ellenére, hogy a pszichiátriát a Covidellátás frontvonalán kívüli ellátásként tartják
számon,
nagyobb figyelmet kellene fordítani a mentálhigiénés szolgálatok elérhetőségére a
pandémia idején is, mivel a vakcinát elutasító magatartás mögött pszichés zavarok
is húzódhatnak.
