„Nyugalmas időkben már-már megfeledkezünk arról, hogy az emberek között, ha ők nem
értenek szót egymással, az erőszak dönt, és hogy minden állami rend ennek megfékezése...”
A Szovjetunió felbomlásával megjelenő idealisztikus felfogás a történelem végéről,
a polgári
liberális állam várható térnyeréséről uralta az államról, jogról való gondolkodást
is. A főként
a nyugati világot jellemző relatíve hosszú békeállapot, nyugalmas időszak alatt megfigyelhető
volt a védelmi jogi intézményrendszer háttérbe szorítása, fejlesztésének egy szűk
szakmai
körön kívüli elvetése, a nyugalmas hétköznapokban való felkészülés elodázása. Azonban
nemcsak a gyakorlati közegben és oktatásban volt észlelhető a jogintézményeknek a
háttérbe
szorulása, hanem a tudományos gondolkodáson belül is. Az állam védelmére, az
erőszak/kényszer monopóliumra vonatkozó tudományos gondolkodás visszaszorult szintén
egy szűkebb szakmai közeg falai közé. Eredményeként a 2010-es években detonációszerűen
megjelenő újfajta védelmi kihívásokra nem voltak konzisztens és kellőképpen komplex
válaszaink, sőt sok esetben a valódi kérdések megfogalmazásáig sem jutottunk el. Ezek
a
társadalmi, gazdasági és technológiai változások olyan újtípusú védelmi helyzeteket
eredményeztek, amelyek már feloldhatatlanok voltak a 19. században megjelenő és annak
védelmi közegén, geopolitikai viszonyain nyugvó védelmi jogi intézményeknek, a 20.
század
második felében megrekedt fejlődési szintjén.
Az autonóm fegyverrendszerek, a gépi tanulás, a drónok, a kiberműveletek, a hibrid
hadviselés, a terrorizmus szindikalizálódása és franchise jellegűvé válása, a tömeges
migrációs hullám kockázatai, a túlhajszolt globalizmus nemkívánatos hatásai mind-mind
mind olyan védelmi kihívást generáltak, amelyek próbára tették, teszik és fogják tenni
a
nyugati társadalmak alapjogi és jogállamisági standardjait: ezzel pedig a béke és
az élhető
hétköznapok vágya, illetve az alapjogi standardok közötti konfliktus kiéleződését
hozza.
Ennek egyik alapvető közege a kivételes hatalom alkalmazhatóságának, határainak és
eszközparkjának a kérdésköre, sőt néhol, ahogy Franciaország, valamint hazánk esetén
a
COVID-19 járvány miatt látjuk, hosszú időre a hétköznapokba való beszűrődésének a
lehetősége
