A 18. század végi építészeti mintakönyvek speciális példája volt a Johann Gottfried
Grohmann által szerkesztett, kertbarátoknak szánt Ötlettár (Ideenmagazin für Gartenliebhaber),
amely a maga nemében egyedülállóan gazdag és sokszínű gyűjteményét szolgáltatta a
legkülönfélébb ízlésű és stílusú kerti építményeknek, berendezési tárgyaknak. Népszerűségét
talán éppen sokfélesége adta. Az Európa-szerte igen népszerű füzetsorozat ábráiból
a kertépíttetők, valamint a kertek tervezésével foglalkozó mérnökök, kertészek és
más szakemberek is gyakran merítettek. Kazinczy Ferenc 1806-ban megjelent híres kert-esszéjében
arra figyelmezteti a magyar kertépíttetőket, hogy attól még önmagában nem lesz jó
az angolkertjük, hogy Hirschfeld művét vagy Grohmann kiadványát forgatják.
A betléri Andrássy-kastélypark kutatása kapcsán jól nyomon követhetővé vált, hogy
a kastély könyvtárában ma is megtalálható kiadványsorozat hogyan inspirálta Andrássy
Lipótot és a család más tagjait a nemzetközi jelentőségű tájképi kert karakteres építményeinek
megformálásában. Így született meg Lipót idejében a nagy vízesés és több kisebb építmény
ötlete, s miután a köteteket Lipót unokaöccse, ifjabb Andrássy Károly is kikölcsönözte
a betléri könyvtárból, ennek eredményeként épült a jégverem az oláhpataki hegyoldalban.
A betléri könyvtárban megőrzött kötetek lapjai közé helyezett, korabeli újságkivágatokból
rögtönzött könyvjelzők konkrét bizonyítékát adják annak, hogy a 19. század végén és
a 20. század elején is kézbe vették, és sikerrel használták az Ötlettárt a park későbbi
bővítése, fejlesztése kapcsán.
