Az előadás célja röviden összefoglalni a magyar-szlovák határtérséget érintő uniós
fejlesztési programok eddigi eredményeit, valamint felvázolni a következő időszakra
vonatkozó célkitűzéseket, illetve a meglévő fejlesztési kihívásokat.
Az első fejlesztési program a Magyarország és Szlovákia Uniós csatlakozásához való
felkészülését elősegíteni hivatott PHARE CBC előcsatlakozási alap volt, amely 1995-tól
előbb osztrák-magyar-szlovák háromoldalú, majd pedig magyar-szlovák bilaterális programként
valósult meg. Az EU-ba való belépést követően, immár az INTERREG IIIA keretében a
2004-2006-os rövidített programozási időszakban meghirdetésre került a HU-SK-UA Szomszédsági
Program, valamint mára már szintén befejeződött a 2007-2013-as kétoldalú HU-SK Határon
Átnyúló Együttműködési Program megvalósítása. A 3 befejezett programról összességében
elmondható, hogy a legaktívabbak a keleti határ menti területek voltak, ellentétben
a legalább ugyanannyira hátrányos helyzetű középső határ menti területekkel, amelyek
– főként a 2007-2013-as programozási időszakban – arányaiban jóval kevesebb projektet
valósítottak meg. 2016 júliusában meghirdetésre került az új INTERREG V-A SK-HU program
1. pályázati kiírása, amely az 1-es és 4-es prioritás esetében 2016. november 3-án
lezárásra került, kivételt képez a határon átnyúló infrastrukturális invesztíciós
projektek támogatását célzó 2. prioritási tengely, amely folyamatosan nyitva áll január
végi és október végi leadási határidőkkel. Az első pályázati kör győztes projektjavaslataival
a szerződéskötés jelenleg folyamatban van és megvalósulásuk kezdetén állnak. A programok
megvalósítása során az eurorégiók még nem töltöttek be jelentős szerepet, azonban
a 2007-2013-as programozási időszak óta a határok felett álló szervezeti formaként
létrejövő ETT-k (EGTC) lökést adhatnak a határtérség integrált fejlesztésének, amelyek
a projektmegvalósításon és generáláson túl immár a vizsgált magyar-szlovák határtérségben
a Kisprojekt Alap megvalósítását koordináló szervezetekként és megjelennek.
