Előadásunk témája egy kutatási-fejlesztési projekt bemutatása, mely a pedagógusok
nevelő-oktató munkájában a módszertan gazdagítását célozza meg, elsősorban a
végzettség nélküli iskolaelhagyás prevenciója érdekében. Az online pedagógus
továbbképzési programunkban, a művészetet, mint egy csodálatos eszközt használtuk
fel.
A vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmak felhívják a figyelmet a személyiség-
és a
társas készségek fontosságára a köznevelési intézmények munkájában. (Zsolnai 2008;
Kasik 2007; Nagy 1998; Bagdy-Telkes 2002; Rudas 2004). Jelentős a tanulási motiváció
és
a tanulás iránti attitűd szerepe, valamint az indirekt és direkt (módszertani)
tanulásfejlesztés súlya az iskolai sikeresség szempontjából. (Molnár 2000; Réthyné
2002;
Oroszlány 1999, Dávid 2006). Az (inter)diszciplináris ismeretátadás szemléletváltást
hozott
a pedagógiai gyakorlat módszertani kultúrájában. (Buda-Kiss 2012; Jármai 2008).
Természetesen nem hagyható ki a pályaorientáció fontosságára a témánk szempontjából
(Szilágyi 2012; Ross 2004; Super-Knasel 1981; Zachár 2006), mely szakirodalmak alapot
adtak a fejlesztő munkánkhoz.
A művészetalapú online programunk 30 órás, mely három fő részből áll, ezekhez kötelező
és ajánlott feladatok elvégzése kapcsolódik:
1. A Komplex Alapprogram, a Művészetalapú alprogram és a művészettel nevelés
alapfogalmai, célrendszere, tanóra- és feladattervező eszköze,
2. A Művészetalapú alprogram és a művészettel nevelés integrálásának lehetőségei a
tanórákon, szünetekben és a délutáni foglalkozásokon,
3. Művészeti alprogram – a művészetek aspektusából.
A kialakított online program kipróbálása során kutatási kérdésként vetődött fel, hogy
a
pedagógusok a program elvégzése során mely képzési-tartalmak befogadására nyitottak
leginkább. Valószínűsítettük, hogy a pedagógusok a hasznosnak ítélt gyakorlatoknál
nagyobb számban, több időt fognak tölteni, több javasolt gyakorlatot végeznek el,
nemcsak a kötelezően előírtakat, hanem az ajánlottakat is. Hipotézisünk szerint a
tanórai
hasznosulás lehetősége kiemelt jelentőséggel fog bírni. Módszerünk az online tananyag
egyes fejezeteinek tanulmányozása során elemezni a résztvevők számát és az ott, a
munkával eltöltött időt. A program minden felhasználó esetében automatikusan méri
a
gyakorlatok feldolgozása során eltelt időt. Egy felhasználó-nevet egynek számol a
program. Mivel minden feladatnál az elvégzéshez szükséges időintervallum – a kontakt
elővizsgálatok alapján – adottak voltak, az ettől való eltéréseket elemezzük, valamint
az
adott programrész látogatóinak számát. A minta száma jelenleg növekszik, 600 fő feletti
mintaszám eredményét dolgozzuk fel SPSS statisztikai program segítségével. A kutatás
jelenlegi – teljes feldolgozás előtti – adatai azt mutatják, hogy a feltételezésünk
nem
igazolódott be. A résztvevő pedagógusok jelentős számban és munkaórában nem a tanórai
hasznosulás témakörét dolgozzák fel első sorban, hanem a személyiség- és társas
készségek fejlesztése témakört, valamint az alprogram és a művészettel nevelés
alapfogalmai, célrendszere, tanóra- és feladattervező eszköze fejezet tanulmányozására
fordítanak. Jelentős időt szentelnek az indirekt és a direkt tanulásfejlesztés művészeti
keretek közötti témakörökre is.
Előadásunkban a programunk és a teljes vizsgálati minta által kapott eredmények, azok
statisztikai feldolgozása után kapott következtetések bemutatására kerül sor.
